Mennyibe kerül visszamondani egy devizahiteles pert?

Szia! Az egyszerű egy tárgyalásos polgári per anyagi vonzatát ismerem, de hátha segít. 10000Ft illeték megy az államnak emellett mind a két fél ügyvédi költsége, ez egy olyan 15000Ft/ügyvéd körüli összeg. Ha több tárgyalás volt gondolom tárgyalásonként ennyi.

De ha felhívod a bíróságot ahol az ügy van biztos tudnak pontos számot mondani.

A DH törvények szerint, ha a pert az árfolyamrés, vagy az egyoldalú kamatemelésre alapítottad, akkor ingyen megszüntetheted a pert. Ez azt jelenti, hogy a saját ügyvédi költséged saját terheden marad, a bank ügyvédi költsége a bank terhén marad, és illetéket senkinek nem kell fizetni, tehát az eddigi tárgyalások illetéke az állam terhén marad.

Neked valószínűleg azért függeszthette fel a bíróság a peredet, mert az állam felismerte a fenti szerződéses hibákat és orvosolta azokat. Szerintem az állam részéről az lett volna a korrekt megoldás, ha a saját ügyvédi költségedet is az ellenérdekű félre (bankra) terhelte volna, hiszen nyertes perbeli pozícióban voltál amikor jogszabályalkotással beavatkozott és orvosolta a fenti szerződéses hibákat. Az illeték törvény általi elengedése megalapozhatná a hűtlen kezelés gyanúját, de szerintem nincs olyan ügyész hazánkban, aki egy miniszter ellen vádat emelne.

Megjegyzem, hogy amennyiben a fenti szerződéses hibákat továbbra is vitatod a bíróság előtt, akkor a bíróság el fogja utasítani, hiszen a bíró úgy fog tekinteni az egyoldalú kamatemelésre és az árfolyamrésre, mintha benne sem lenne a szerződésben.

Én is perben állok a bankkal, de továbbra is fizetem a törlesztést, hiszen a törlesztés és a jogvita nem zárja ki egymást, bár ezt az álláspontomat több jogász is vitatja, mert ők a fizetési hajlandóságot ráutaló magatartásnak tekintik, azt azonban nem veszik figyelembe, hogy egy kölcsönszerződés csak írásbeli okirati formában jöhet létre érvényesen, tehát a fizetési hajlandóságnak, vagy annak hiányának nincsen relevanciája.

Azért indítottam a pert, mert a fentiekben orvosolt hibákon túl is maradtak még vitatott pontok.

Főként a következők:

- A kamat meghatározásában nem volt konszenzus (egyező akarat). Rögzítésre került a CHF Liborhoz igazodó kamat, illetve a hirdetményben közölt kamat. Mivel ez utóbbi meghatározást, mint egy biankó csekket tud érvényesíteni a bank, ezért ragaszkodik a számára kedvezőbb megoldáshoz, természetesen. A bank szerint a kamatképzés módja üzleti titok, és különféle okokra hivatkozva kamatot emelt, és elmulasztotta érvényesíteni a számomra kedvezőbb kb. 2-3 százalékpontos kamatcsökkenést (LIBOR-hoz igazítást), annak ellenére, hogy a DH törvények az egyoldalú kamatemelés elhagyásáról rendelkeztek.

- Az árfolyamkockázatról nem kaptam világos és egyértelmű tájékoztatást - a nyelvtanilag egyébként teljesen érthető kockázatfeltáró nyilatkozat ellenére-. A tájékoztatás álláspontom szerint tisztességtelen volt - a Kúria 2/2014 PJE (polgári jogegységi határozat) 1. pontjára tekintettel -.

Továbbá megjelöltem olyan hibákat is, amelyek a szerződés érvénytelenségét okozzák:

- A kölcsön összege nem a vonatkozó szabályok szerint került meghatározásra.

- A hitelbírálat nem a törvényi előírásoknak megfelelően történt.

- Fogyasztói szerződésben tisztességtelen az a szerződéses kikötés, hogy egy végrehajtási eljárás során aggálytalan tényként kelljen elfogadni kizárólag a bank nyilvántartásait.

Ajánlom figyelmedbe a a 2014. évi XL. törvény (más néven: DH2 törvény) 40. §-át.

Ez szabályozza a devizahiteles pertől való elállást.

Más esetben például a 6% perilletéknek a 10%-ára szokták mérsékelni az illetéket.

1 millió Ft pertárgy értékre vetítve ez 6 eFt-ot jelent. Továbbá ki kell fizetni az ellenérdekű fél addig felmerült költségeit is, ez a tétel kölcsönös megegyezés esetén nulla is lehet (mint a DH-törvény szerinti elállásnál).