Deviza ugyekben jartas megbizhato ugyvedet keresek?

De ugye nem árfolyamváltozás miatt akarsz pert indítani?

Felejtsd el!

Sajnos akik értenek hozzá (dr. MArczingós László, dr Várhelyi Tamás, dr. Dantesz Péter, dr. Lázár Vilmos, a neten találsz róluk infót) nagyon leterheltek, rengeteg ügyet visznek, kétséges, hogy újakat vállalnak-e.

Esetleg meg kell kérdezni őket, hogy ők tudnak-e tanácsolni valakit.

Azt tudni kell, hogy a Kúria, és a kormány a két devizahiteles törvénnyel jogilag alaposan körülpelenkázta a bankokat. Most már nagyon nehéz eredményesen keresetet indítani.

Vitatni lehet a szerződés érvényes létrejöttét arra hivatkozva, hogy magas kockázatú devizapiaci ügyletekkel biztosította a bank a devizaforrást, amiről az adósnak nem volt tudomása, de a kockázatot neki kellett viselnie, tehát szerződéses akarathiba áll fenn. Vagy az árdolyam kockázatról való hiányos tájékoztatást is lehet támadni, de ha van külön kockázatfeltáró nyilatkozat a szerződésben, vagy amellé, akkor ezt szinte lehetetlen bizonyítani.

Gyökeresen megváltoztahatja a hazai bíróságok álláspontját az Európai Bíróság

C-186/16 számú ítélete, ami lényegében azt mondja ki, hogy nem elég ha a bank a formalitásoknak eleget tett és alá íratott az ügyféllel egy papírt aminek a tetejére felírta, hogy kockázatfeltáró nyilatkozat, hanem az a tudás

2) A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazásának követelménye azt jelenti, hogy a hitelszerződések esetén a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben ez a követelmény magában foglalja, hogy annak a feltételnek, amely szerint a kölcsönt ugyanabban a külföldi pénznemben kell visszafizetni, mint amelyben folyósították, nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy annak a devizának az árfolyama, amelyben a kölcsönszerződést megkötötték, emelkedhet vagy csökkenhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is. Az ehhez szükséges vizsgálatokat a nemzeti bíróságnak kell lefolytatnia.

3) A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellege az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva értékelendő, figyelemmel mindazon körülményekre, amelyekről az eladónak vagy szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amelyek az említett szerződés későbbi teljesítésére kihathattak. A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapeljárás valamennyi körülményére, és különösen az eladónak vagy szolgáltatónak, a jelen esetben a banknak a lehetséges árfolyam‑ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel megvizsgálja, hogy fennáll‑e az említett rendelkezés értelmében vett jelentős egyenlőtlenség.

A 2018.05.24. 12:00 válaszoló vagyok.

Tehát a bíróságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a bank az ismeretei és szakmai tudásának megfelelően tájékoztatta az ügyfelet az árfolyam kockázatról a kölcsön felvétele előtt.