Devizahitelesek! Szerintetek, jogosak a követeléseitek?

Engedjék meg,hogy-mint semmilyen hitellel nem rendelkező polgár-, megszólítsam Önöket néhány szóban. Az utóbbi években,amióta a hitelből,azaz más pénzéből felépített életek kártyavárként omlanak össze,másról sem hallani a médiában,mint a hitelesek nehéz helyzetéről. Első körben leszögezném, hogy nem ápolok semmiféle szimpátiát a bankokkal és egyéb hitelszervezetekkel.

Belegondoltak-e már Önök abba, hogy az országban léteznek olyanok is, akik nem vettek fel hitelt, mert addig nyújtózkodtak,ameddig a takarójuk ért? Bármilyen hihetetlen,lehet így is élni. Nem kell ehhez menő vállalkozónak lenni.

Egyszerűen mindenkinek tudnia kellett volna a hitel felvételekor, hogy hol a helye a társadalomban és meddig lehet nyújtózkodni. Ha nincs megfelelő munkahely - márpedig évtizedekig ez miért lenne garantált, akkor bizony akár élethosszig is maradnia kellett volna az albérletnek ill.-természetesen tisztelni akár az anyósék játékszabályait is-a szülői házban maradásnak. Nyugat -Európában a lakosság legalább fele élete végéig NEM saját ingatlanban éli le az életét.

Mert milyen érdekes, kb. a 2004 körüli időkig-amikor elkezdődtek az esztelen hitelfelvételek - valahol mindenki lakott, valamivel mindenki közlekedett. Ezután már - még akiknek nem is engedték meg az anyagiak - nem felelt meg a szülői ház hátsó része,de a panel sem és már nem volt jó az öreg kocsi. Ezután a hitelektől megrészegülve belvárosi új lakás és autószalonból kiguruló "mi autónk "kellett annak is, aki addig alig tengődött hónapról hónapra.

Azok, akik 10-20 évre elkötelezték magukat a bankoknak, nem gondoltak arra,hogy ezalatt a hosszú idő alatt lehet probléma az egészséggel, a munkahellyel, a gyerekkel, szülővel és történhet sok minden a világgazdaságban?

Véleményem szerint a hitelfelvevők jó része nem gondolt erre. Megjött hitel formájában az addig soha nem látott pénzösszeg, és sokan úgy elkezdtek költekezni, mintha a sajátjuk lenne, pedig még egy részletet sem fizettek ki.

Most sokan hivatkoznak arra, hogy a hitelintézetek és a reklámok átverték őket, nem értették az apróbetűst, az ügyintéző nem ezt mondta stb.

Persze, nem lehet mindenki közgazdász. Csakhogy akkor nem kellett volna aláírni egy nem érthető szerződést, bármit is mondott a bank ügyintézője! Maradni kellett volna szerény körülmények között, de eladósodottság nélkül!

Közgazdász végzettség nélkül, egyszerű paraszti ésszel csak elemezni kellett volna az árfolyamfüggő szót. Valami függ valamitől. De miért gondolták az emberek,hogy az árfolyamtól való függés mindig csak pozitív lehet a hitelfelvevő részére, akár több évtizeden keresztül?

Hivatkoznak az aggasztó anyagi helyzetbe jutottak arra,hogy külföldi, akár z.. tulajdonú bankok átverésének áldozatai lettek, forintot kaptak és devizában fizetnek vissza,stb. Amikor felvették a hitelt,akkor ez nem számított?

Miért nem mondták a hitelfelvétel előtt, hogy köszönöm, nem értem a szerződést, nem magyar a bank stb. és nem kérem a hitelt? Tud-e bárki is egyetlen embert mutatni, akinek fegyvert tartottak a fejéhez, hogy írja alá a hitelszerződést? Ígért-e /és elhitte-e bárki, hogy az árfolyamok kedvezőek maradnak a hitelfelvevő szempontjából, akár évtizedekig?

A statisztikák szerint az árfolyamgáttal, egyéb segítségekkel minden bajbajutott hiteles megsegítése a költségvetésnek kb. 450 ezer forintjába kerül. Márpedig a büdzsébe mi, hitelmentesek is fizetjük az adót.A mi áfánkat, a mi bankszámlavezetési díjunkat is emelik! Pedig mi, hitelmentesek a ti problémátokról nem tehetünk, a ti, korábban kedvezőbbé váló életkörülményeiteket/ pl. új autó/nyaralás nem élveztük, de az ostor rajtunk is csattan! IGAZSÁGOS EZ?

Én és a többi hitel nélküli polgár,mikor kapunk egy pénztárban az egyenlőség jegyében ennyi pénzt, annak jutalmául,hogy nem sodortuk magunkat és az országot bajba? Nekünk, hitelmenteseknek is jó lenne az árfolyamgátasaknak adott euró 250-ért; nekünk is jobb lenne új autóval járni és a belvárosban lakni; mi is jobban éreznénk magunkat a 25 fokos szobában ,a legújabb telefonnal a kezünkben!

A közvélemény-kutatások szerint a bajbajutottak nagy része az államtól várja el a segítséget,de nem hajlandó pl.kisebb lakásba költözni és arra sem hajlandó, hogy az árfolyamgátba történő belépés után a családban maradó átmeneti megtakítást félretegye!

Látom a tv-ben a hitelesek tüntetését:egy hölgy melírozott hajjal, festett szemöldökkel, cigarettával és Iphone-al a kezében, tüntet, mert nem tudja fizetni a bankhitelt. Ő jogosan várja a segítséget a közösből? Egyes eladósodott családokban-"majd úgyis kisegítenek alapon"- úgy cserélgetik továbbra is a laptopot, telefont, mint mások a zoknijukat. Ők jogosan állnak sorba segítségért?

A devizahitelesek arra hivatkoznak: forintot kaptak és devizában fizetnek. Ezzel miért követnek el bűncselekményt a bankok? Mivel Magyarországon a forint a hivatalos fizetőeszköz, így egyértelműen forintba kapják a hitelt. De az adós megválaszthatta, hogy milyen pénznemben kíván törleszteni. Választhatták volna az Eurót, az Usa dollárt vagy a Japán Yen-t stb. Sokan a svájci Frankot választották, mert akkor az tűnt a legkedvezőbbnek. A devizahitelezés, nem azt jelenti, hogy eléraknak papírpénzbe, a felvett forintösszegnek megfelelő svájci frankot, hanem hogy azon pénznem értékéhez igazodva törleszt. Ha gyengül a forinthoz képest, akkor nyilván kevesebb a törlesztés, ha erősödik akkor több. Mivel a magyar gazdaság, soha sehol nem volt Svájchoz képest, így az egyszerű paraszt is tudhatta, hogy a forint jelentős erősödése a CHF-hez képest, vajmi kicsi az esély. De szerintem a kockázatot vállalva, ezt mindenki alá is írta a hitelszerződésben. Akkor hol itt a bűncselekmény?

Egyoldalú szerződés módosítás. A forint jelentősen gyengült. Így nyilván ezzel arányosan a kamat emelkedik. Nem értem a háborgást emberek!

Kérdezem, szerintetek akkor az nem lett volna bűnycselekmény, ha csökken a törlesztő és kevesebbet fizettek vissza? Akkor nem háborgott volna senki, hogy annyit akar visszafizetni amennyit felvett?

Társadalmi szolidaritás: Ha jóváhagynák, hogy 140 ft-on visszafizessétek a hiteletek, akkor a forinthitelesek, még mindig jóval többet fizetnének. Akkor ti vállalnátok szolidaritást a forinthitelesekkel szemben és fizetnétek az ő többletköltségüket? Vagy az úgynevezett szolidaritás csak a devizahiteleseket illeti meg?

Nem felelőtlenség felvenni havi x forint megtakarításra olyan hitelt aminek a törlesztőrészlete x-1000 ft? (de ismerünk ettől rosszabb esetet is).

A felelőtlen hitelfelvétellel nem csak saját magukat hozzák nehéz helyzetbe, hanem a magyar gazdaságot, a mindenkori magyar kormányt is (kockáztatják a pénzügyi szuverenitást, csökkentik a kormány mozgásterét.)

Nehéz helyzetbe hozzák a normálisan gondolkozókat, azokat, akik nem vesznek fel devizahitelt, mert a megszorítások őket is érintik.

Akik nem vettek fel hitelt, azokkal ki foglalkozik, azoknak ki akar segíteni?

Szóval unom már a devizahitelesek nyivákolását. Nem csak az új Suzukival/Opellel/Skodával új lakással/plazmatévével/thaiföldi üdüléssel kell felvágni a szomszéd/rokonok/ismerősök előtt, hanem a felelőtlen döntésnek is vállalni kell a következményeit. Csendben, tisztességesen, nem nyivákolva és másoktól várva a sült galambot.

A rongyrázás az észcsinálás az önmaguk helytelen pozicionálása, vagy többnek mutatni akarása pedig általános népbetegség. Nagy divat lenézni a másikat, panaszkodni túlzott igényeket táplálni, minden alap nélkül. Ahogy észrevettem manapság a látszat számít csak, bármibe kerüljön. De ha a felszínt kicsit megkaparjuk, kibukik a véres genny az adósság és a szégyen.

Náluk is az érvényesül,hogy a segítség kell, de az igényekből nem tudnak lejjebb adni? Semmi gond, ha valakinek nagyobb igényei vannak és nem akar a családjával az "anyósnál" lakni,mert úgy véli,hogy az már őskori gondolkodás. Ha viszont erőn felüli igények vannak, akkor baj esetén - azaz ha nem megy a törlesztés-, nem kell várni a közösből a segítséget! Ekkor egyedül kell kimászni a a bajból, mert ez már nem szocializmus! Ha valaki rossz üzletet kötött,az legyen "egyéni szoc probléma"!

A harcát mindenkinek EGYÉNILEG, legfeljebb a bíróság előtt kell megvívnia! Nem pedig az igények lejjebb adása nélkül, a közösből is,a hitelmentesek terhére várni arra,hogy a nagy Ő kihúzza a bajbajutottat a slamasztikából!

Véleményekre lennék kíváncsi, ki hogyan gondolkodik a témában.