Miért ilyen a forint árfolyama?

Attól nem JOBB pénz a Hrivnya, hogy számszerűleg kevesebb, vagy több valaminek az ára, mint pl. Forintban. Ilyen alapon a japán Yen meglehetősen gyenge pénz lenne, vagy az egykori olasz Líra a szemét kategóriában tartózkodott volna.

A franciák például úgy újították meg a pénzüket, hogy "levágták" az összegek végén szereplő nullákat, és így 100 régi Frankért adtak 1 újat... Később a románok is megismételték ezt a mutatványt. De ettől sem a Frank, sem a Lei nem lett stabilabb, csak egyszerűen kisebb értékekkel kellett számolni. Ugyanis tökmindegy, hogy 100.000 egység a fizetés és 100 egység a kenyér, vagy 1000 egység a fizetés, és 1 egység a kenyér.

Egy adott fizetőeszköz attól lesz jobb a többinél, hogy stabilabb, biztosabb, és hogy a nemzetközi pénzpiac hogyan értékeli cserearányokban az adott pénznemet. Ez pedig a kibocsátó ország gazdasági szintjétől, trendjétől, (és persze még sok egyéb mástól is) függ - de nem attól, hogy pusztán számszerűleg mekkora összegekkel számolnak.

Ha ettől jobb lenne, vagy rosszabb, akkor a japán yen igen gagyi deviza lenne ;O)

Az, hogy egy deviza alulértékelt-, vagy felülértékelt a másikhoz képest pl. úgy lehet megítélni, hogy egy azonos termékért az épp aktuális árfolyam mennyit lehet venni.

Pl. egy Mekkdonác menü nagyon sok országban van és ugyanaz tartalma, könnyű összehasonlítani. Ha a 1350 Ft = lenne 1 Fabatkával, és itt pont 1350 Ft-ért kapsz egy Mekkmenüt, míg Fabdzsikisztánban ez a menü 1,12 Fabatka lenne, akkor könnyen belátható melyik deviza alulértékelt, avagy relatív gyenge.

Persze több terméket kell így mérlegre tenni, és ezek összehasonlíthatósága nem feltétlenül olyan egyértelmű, mint egy Mekkmenü esetén, de ez az útja.

persze jobb lenne nekünk magyar fogyasztóknak, a Zembereknek, ha 1 dollárért kevesebb jó magyar forintot kellene adni az átváltóműhelyben, mert az azzal járna, hogy occcsóbban kapnánk meg a boltban a banántot. Ecuadorban attól még nem nőne a banán termelési költsége, hogy a Forint erősebbé válik, így változatlan dolláráron kapnánk meg egy 40 lábas konténernyi banántotot. De mire eljut a fogyasztóhoz a CBAba, Tesóba, addigra a bankban kevesebb forintot kell adni ahhoz, hogy a banán áráért fizetendő dollárt a banktól meg lehessen venni, mert erősödött a forint.

A bank pedig nem mozgatja az árfolyamokat, csak közvetíti azokat. Attól, hogy az árfolyam megváltozik a bank még se kevesebbet, se többet nem profitál abból, hogy a banán áráért fizetendő dollárt odaadja a kereskedő forintjáért.

A forint árfolyama azért változik, mert éppen többen, vagy kevesebben vannak azok, akik a banknál, ( és a tőzsdéken,....) forintot akarnak adni/venni. Hogy a forint erősödik-e csak attól függ, hogy van-e ok a világban arra, hogy többen és több forintot akarjanak vásárolni a pénzpiacokon.

Ha nő a kereslet a piacokon a forint nevű deviza iránt, akkor erősödni fog az árfolyama. A kérdés az, hogy tudunk-e mi magyar polgárok okot teremteni a randa külföldiek számára ahhoz, hogy a forintunkat akarják nagyobb mennyiségben megszerezni a tőzsdéken, bankoknál,...

Pl. állítunk-e elő jobb termékeket, jobb szolgáltatásokat, mint a szlovákok, osztrákok, franciák, kínaiak, oroszok, így mások szara helyett inkább a mi fasza hokedlinket veszik meg, amihez viszont forintot kell szerezniük előbb. Hoppá.

A kérdés az, hogy miben vagyunk mi jobbak, hatékonyabbak, mint más országban termelő vállalkozások. Ha semmiben, akkor nem is lesz erősebb a aforint árfolyama.