BAR-listás vagyok, három hitelemből szeretnék egyet alakítani, mindenféle fedezet nélkül lehet rá megoldás?

A behajtó cég írni fog neked egy levelet amiben leírják majd,hogy mennyi összeggel tartozol nekik.A levélre válaszolj,és ismerd el a tartozásodat,és kérj részletfizetési lehetőséget.Általában megadják.Majd szépen fizess ahogy megbeszéltétek.A másik kettő tartozásnál is írhatsz részletfizetési kérelmet.

Ha ezek megvannak akkor szorosra húzod a nadrágszíjat,és csakis a legszükségesebb dolgokat veszed meg magadnak.A többi mehet a tartozásba.Nagyon sok mindenről le kell majd mondanod,és idővel csökkenni fog a tartozás összege.

Csak ez az út járható.Ha erre nem vagy képes akkor várd a végrehajtókat,és mindent elvisznek ahol be vagy jelentve(teljesen mindegy hogy a tied vagy sem.Ha a bejelentett lakcímen tudnak mit vinni akkor viszik)

Hitelt sehol nem fogsz kapni,és nem csak azért mert BAR listás vagy.A másik hogy nincs bejövő összeg a folyószámládon..

Esetleg ha valakivel megállapodsz, hogy vesz fel neked kölcsönt, bár nagyon kicsi az esély rá, hogy találsz ilyet. Mert ilyenkor testvér, rokon nem megy bele az ilyenbe. Vagy ha van valami gazdas ismerősöd esetleg tőle kérsz kölcsönt, akár szerződést írtok ügyvéd előtt, ha lehet ilyet. Ez az egy esélyed van sajnos.

Illetve ha van kereseted akkor összehúzód a nadrágszíjat, eladsz otthonról amit csak lehet és fizetsz, fizetsz és fizetsz. Mást nem tudsz tenni.

Én pontosan tudom,hogy most mit élhetsz át.Kemény élet az.Tudom mert mi is így voltunk pár évvel ezelőtt.

Mi majdnem 3 millió forint adósságot gyűjtöttünk össze.BAR listásak lettünk,már rég kikapcsolták a telefon,és a kábel tévét.Internetet azért nem mert nem volt.Több hónap közös költséggel is elvoltunk maradva,és csak azért nem volt ebből balhé,mert néha fizettem nekik,amikor volt rá pénz.Végül is eljött az a nap amikor már nem volt lehetőség ellógni a fizetés törlesztése elől.Nemcsak a bank hanem a bíróság is fenyegetett minket.Több ügyünk is a behajtó cégeknél volt,és már az időpontot beszélték a végrehajtóval,hogy mikor jöjjenek ki.Azt hiszem itt pánikóltam be.Mivel semmi hitelt nem kaptunk egyik banktól sem,így az a terv,hogy egy nagyobb összeget felveszek amiből kifizettem az összes hitelt,és utána csak ez az egy hitelem lesz.Persze amikor az ember bajban van hamar kiderül,hogy nincsenek igaz barátai.Mi próbáltunk barátoktól is kérni,de egyik sem segített.Volt aki őszintén megmutatta/megmondta,hogy hogy is tele vannak adóssággal,csak látszólag élnek jól.Volt aki egyszerűen annyit mondott,hogy "bocsika,de nem adok pénzt senkinek" Megértettem őket.Hiszen ma már csakis az igaz barátok segítenek de nagyon kevés ember büszkélkedhet igaz barátokkal.Sajnos nekünk nincsenek igaz barátaink.Rokonokat eleve nem terheli az ember ilyen dolgokkal,főleg ha tudjuk is,hogy nekik sem rózsásabb az életük.A bajban hamar rájöttünk,hogy magunkra maradtunk.Így egy nap más lehetőségem nem volt,sorban írtam a bankoknak,behajtócégeknek,bíróságnak,szóval mindenkinek akik pénzt követeltek tőlünk.Leírtam hogy ennyi a bevételünk,és kik azok akiknek még tartozunk,és a számításaim alapján ennyit tudok mindenkinek fizetni havonta.Jöttek is a válaszok.Szinte mind elfogadta a részletfizetési kérelmemet,avval a feltétellel,hogy 1 hónapot sem hagyok ki,mert ha kihagyom,nincs többé bizalom,és végleg befejezik a ügyet velem,és akkor pakolnak.Volt aki szintén elfogadta,hogy részletre fizessek,de az ő általuk megadott összeget.Ezekkel addig levelezgettem,hogy végül is meg tudtunk egyezni egy összegben.Innentől kezdve évekig (majdnem 6 évig) dolgoztunk mint a robotok,és csak annyi pénz maradt nekünk amivel nem haltunk éhen.Évekig 16 óráztunk,hétvégén is dolgoztunk,és évekig nem hogy csokit,de gyümölcsöt sem ettünk.NAgyon sok átsírt éjszakáim voltak,főleg amikor a 10 éves fiamnak azt kellett mondani,hogy "sajnálom,most nem tudom megvenni"Szegénykém már olyan sokszor hallotta hogy a végén már semmit nem kért.Nagyon megalázó volt,hogy sorra lemondtuk mindig a baráti partikat mert nem volt annyi pénzünk sem,hogy egy üveg bort vegyünk.Nyaralás? csak álmodtunk róla.Mint írtam se telefon,se mobil,se kábeltévé,se internet.A legnagyobb szórakozás,kikapcsolódás az ingyenes könyvtár volt,vagy csak egy ingyenes séta a parkban.Természetesen a fiamnak azért amit tudtunk megadtunk.Mindig volt annyi pénz,hogy eltudjon menni a kis barátaival moziba,vagy tudjon enni fagyit,vagy hamburgert.A táplálkozására különösen figyeltem,és állandóan volt gyümölcs,saláta,hiszen ő még fejlődésben volt,és ne ő fizesse meg a mi hülyeségünket.

Mi évekig csak hallgattuk a rokonok, ismerősök meséit,hogy milyen szép és jó a volt a nyaralásuk.Mi tényleg mindenről lemondtunk éveken át..

Voltak idők amikor már annyira nem bírtam,hogy kész voltam feladni mindent.De ilyenkor arra gondoltam,hogy van egy fiam akit fel kell nevelnem,és a tartozás sem tart örökké.

Senkit nem hibáztathattunk,mert mi voltunk a legjobban hibásak.Mindezt magunknak köszönhettünk,és meg kellett fizetni az árát.Később végső elkeseredésünkben a férjem Angliába ment dolgozni,hogy több pénzt keressen.Nem volt senki aki segítsen,nem volt senki aki támogassa őt egy idegen országban.Úgy ment ki,hogy ott is mindent magától kellett hogy rájöjjön,megéljen.Míg ő Angliában,addig én itthon dolgoztam tovább 14-16 órákat.Majdnem 1 évig éltünk külön két különböző országban. Hazajárni nagyon ritkán tudod,hiszen az is pénz.Telefonálni úgy telefonáltunk egymásnak,hogy az előre megbeszélt időpontban én az utcai telefonfülkénél vártam,hogy csörögjön.

De egy nap nem akartam hinni a szememnek amikor jött egy levél,hogy X.Y. nevű tartozásunk teljes egészében ki van fizetve.Majd jött egy újabb levél,hogy a másik hitelező is értesít minket,hogy a velük szemben lévő tartozást kiegyenlítettük..Majdnem 6 év után szépen jöttek a levelek,hogy rendezve vannak a tartozások.Amikor már csak 1 helyről tartoztunk úgy döntöttem,hogy kimegyek a párom után,és megpróbálok én is ott kint boldogulni.Kimentünk a fiammal.Azóta eltelt újabb 4 év.A fiam azóta felnőtt ember lett.Mindene megvan amire vágyik.Mi végre elmentünk nyaralni,és újra mosolygok,újra boldognak érzem magam.Nincsen semmi tartozásunk.Újra eljárunk szórakozni,és újra vannak hobbijaink..Minden évben hazalátogatunk 1-2 hétre,hogy a rokonokat meglátogassuk,és hogy az üresen álló lakásunkat szépen csinosítgassuk.Barátok már régen nincsenek,az ismerősökkel meg vagy összefutok vagy sem.

Ma már el se tudom hinni,hogy végig csináltuk.Na árat fizettünk a hülyeségünkért,de csakis magunknak köszönhettük.Senki nem volt hibás csakis mi.Azóta is ha felvetődik,hogy vegyünk fel hitelt mert ez és ez kell,rögtön le is mondunk erről a tervről.Inkább hónapokig ha kell évekig félre teszünk pénzt ,és amikor összegyűlt megvesszük ami kell,de hitelt SOHA!

Kedves kérdező.Amint olvasod ,látod,hogy mi is átéltük azt amit most te.

Mivel írtad,hogy a bankok már nem adnak hitelt,és hogy nincs olyan barátod aki segítene,nos nektek sem marad más,mint a teljes lemondás,fogakat összeszorítani és fizetni.Vigasztaljon az a tudat hogy egyszer jönnek a levelek hogy kifizetted az adósságokat.Egyszer ennek is vége lesz.

kitartást.