Hogyan lehet kiszámolni az árfolyamot?

A kereslet nem egy szám, hanem az ár függvénye (és még sok egyéb körülményé, de ezeket most tekintsük állandónak). Ha x az ár, akkor a piacon jelenlévő szereplők összesen f(x) darabot vennének meg adot pillanatban. Ez nyilván egy monoton csökkenő függvény.

Ugyanígy a kínálat is egy függvény. Ha x az ár, akkor a piacon jelenlévő szereplők összesen g(x) darabot adnának el (termelnének meg, állítanának elő, nyújtják a szolgáltatást - terméktípustól függően) adot pillanatban. Ez pedig monoton nővő függvény.

Két extrém esetet leszámítva van egy pont (vagy egy intervallum), ahol f(x)=g(x). Ez határozza meg a piaci árat (árfolyamot).

Elnézést, hogy nem a tudományos jelöléseket használtam.

A kereslet az bizony egy konkrét szám, amit Te írtál az a keresleti függvény.

Egyébként szerintem a kérdező nem a közgazdaságtani összefüggésekre gondolt, hanem pl. a tőzsdei kereskedésre, ahol kissé mások az összefüggések és ennek a Marshall-keresztnek nincs is értelme, mert ellentétel folyamatok vannak. Pl. ha egy részvényre nagy a kereslet, akkor az az árakat felfelé hajtja.

ma 23:18

Formálisan igazad lehet, és előre is elnézést, hogy nem a szakzsargont használom. Természetesen a keresletfüggvény minden x-hez egy f(x) számot rendel, és ha x-et rögzítjük valahol (például 0-án, de lehet máshol is), akkor már egy konkrét számot kapunk, csak ebből nem lehet kiszámolni az árfolyamot (bár sok egyéb adat ismeretében létezhetnek klassz becslések). Viszont a kérdező - akiről fogalmam sincs, hogy mikroökonómia vizsgára készül-e; laikus érdeklődő; vagy valamilyen üzleti döntést akar hozni, és abban tanácstalan - reményeim szerint (a tévedés jogát fenntartom) a 22:44-es válaszomból értheti meg, hogy az árfolyam kiszámításához milyen információk kellenek. Persze, ez is csak egy sokrésztvevős kvázi homogén piacon működik jól.

A befektetési alapok hozama nem a kereslet-kínálat viszonyából tevődik össze, hanem a mögöttes eszközök (pl.részvények, kötvények) teljesítményétől.

A kérdéses bef. alap feltörekvő országok részvényeit tartalmazza.

Üdv,

Az alap csak egy ,,portfoliót" állít össze meghatározott fejlődő piaci részvényekből. Mivel sok részvényt fog össze különböző súllyal, így valamilyen szinten hat az árfolyamokra ha mindenki pont ezt az alapot veszi meg (ez nehezen hihető, mivel Mo-n ha egy alapban van 10 Milliárd Ft tőke az igen jónak mondható), minél nagyobb súllyal szerepel benne valamilyen értékpapír annál inkább hat az árfolyamára. De pont e miatt nem jelentős a bef.alapok súllya, mivel nem egy adott értékpapírba helyezi a teljes eszközállományt hanem többe, így megoszlik.

Pl. a Pioneer alapkezelő kínai alapjában legnagyobb súllyal szereplő értékpapír a China Construction Bank 6.5-7%-al szerepel, tehát a bef. alapban lévő tőke ennyi %-a hat a China Construction Bank árfolyamára.

Üdv,

09:44

Számít, csak nem úgy. 8:58 hsz-ével összhangban nézzünk egy primitív példát. Ha egy befektetési alapban szerepel a MOL részvény (szignifikáns súllyal) és a MOL részvény ára elkezd emelkedni bármilyen okból (míg a portfólió többi részének lényegében nem változik az árfolyama, akkor a befektetési alap értéke fölmegy. A MOl részvény árváltozásának oka lehet a kereslet növekedése függetlenül attól, hogy direkt a MOL iránt vagy MOL-t tartalmazó BA-k iránt nőtt meg a kereslet (általában egyszerre történnek meg ezek). Tehát a BA iránti kereslet-kínálat változás hatással van az árra, hiszen ez pont a teljes portfólió iránt jelenik meg, csak éppen ez a hatás elenyésző lehet. Az egyes értékpapírok forgalmának kis része bonyolítódik lényegében bármely konkrét BA-n keresztül. Ha az összes BA-t egyben nézzük, akkor már más a helyzet, de ez más téma.