Melyik a legnagyobb hozamú, kockázat nélküli befektetési forma?
Én 2 ilyesmiről tudok, az egyik a sima lekötött banki betét, a másik pedig az állampapírok. Viszont hogy lehet ezekről bővebb tájékoztatást kapni? A legjobb egy összehasonlító oldal lenne, ahol ezeket a befektetési formákat konkrét számokkal említik meg, mert a bankok oldalain olyan megfogalmazások vannak, hogy kb. 2 óra alatt fogja fel az ember, hogy mégis mekkora kamatot fog konkrétan kapni a befektetett összegére (de még akkor se biztos, hogy az a szám jött ki eredményül, amit végül kézhez is kap). Tehát ha beraksz egy x összeget, akkor világosan lásd, hogy mekkora lesz az x+kamat NETTÓBAN. Fizetésnél se érdekli a dolgozó embert, hogy mekkora a bruttó bére :). A legjobb pedig az lenne, ha ezen az oldalon sok ajánlat szerepelne, tehát nem csak egy adott bank cuccai között lehetne válogatni. Létezik ilyesmi? Ha az állampapírokat is megemlítenék rajta, az se lenne éppen egy túl nagy hátrány :).
Meg aztán ugye azt se lenne rossz egyben látni, hogy melyik befektetési formának mekkora kockázata van, hogy az hogyan teljesített az elmúlt években (ilyesmit láttam már bankok oldalain, de az még mindig csak egy bank, ahol persze soha nem azt a konkrét értéket fogják kiírni, amit te ténylegesen kézhez is kapnál).
válasza:Nincs kockázat nélküli befektetés.
Bankbetét – garancia a reálérték-csökkenésre
A részleges tartalékolású bank nem hitelt közvetít, hanem hitelkihelyezéssel a „semmiből” teremt pénzt, ez jövedelem és vagyon-újraelosztás
Valaki kap…
Valaki ad… (tudta nélkül…)
A hitelek valójában nem a „semmiből” keletkeznek
Hanem a betétesek és a fix jövedelmek kárára…
Betét = garantált reálérték-csökkenés
Állampapír
Ez se kockázatmentes.
És általában ez is reálérték-csökkenésről szól.
+ ha állampapírt veszel, akkor vedd tekintetbe az alábbiakat is
1. az állam a te pénzeddel felveri az árakat (a te károdra)
2. utána a pénzt kamatostul adó formájában hajtja be (pl. tőled)
hosszútávon valószínűleg az arany a legbiztosabb befektetés, értékmegőrzés, de ez se kockázat mentes – az aranypiac ugyanis erősen manipulált, volatilis (most pl. benne van egy átmeneti negatív korrekció a levegőben)
mindenesetre az alábbiakat a figyelmedbe ajánlom
forint
„Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. 1Ft = 0,0757575 gramm arany. 1 kg arany = 13210 Ft. 8.700/1946 (VII.29) M.E. rendelet”
0,0757575 gramm arany ma úgy durván 700 forint…
egyéb valuták
klikk az alábbi linkre
az 1900-as évek elején az összes nagy valuta aranystandardon volt
tanulságos aranyparitáson kiszámolni a mai értéküket
1900-as aranystandard + mai aranyárak
1 font sterling (Anglia) = 7,322 gramm arany = 68846 forint (2010-12-25)
1 dollár (USA) = 1,505 gramm arany = 14149,5 forint (2010-12-25)
1 jen (Japán) = 0,75 gramm arany = 7051 forint (2010-12-25)
1 frank (Latin Éremunió, pl. Svájc) = 0,2903 gramm arany = 2729 forint (2010-12-25)
1 korona (Ausztria-Magyarország) = 0,3048 gramm arany = 2866.34 forint (2010-12-25)
1 márka (Németország) = 0,3584 gramm arany = 3370 forint (2010-12-25)
1 forint (Hollandia) = 0,6047 gramm arany = 5686 forint (2010-12-25)
1 rubel (Oroszország) = 0,774 gramm arany = 7279 forint (2010-12-25)
1 korona (Skandináv Éremunió) = 0,4032 gramm arany = 3791 forint (2010-12-25)
hosszútávon az arany (az árupénzek királya) minden bankbetétet kenterbe ver.
Ez még akkor is igaz, ha valaki egy extrém buborék közepén száll be, pl. aki 1980-ban azután vett aranyat, hogy 9 év alatt durván 2300%-os nominális áremelkedés következett be durván 30 évig várt a pénzére (inflációt is bekalkulálva) de a végén megkapta, pedig nagyon rosszul spekulált…
válasza:+ jelenleg inflációs periódus várható
a bankbetétet és az állampapírt nem nevezném alacsony kockázatúnak...
Akkor ezek szerint én elég egyszerűen értelmeztem ezt a két dolgot. Berakok pénzt -> 5 év múlva kiveszem a befektetett pénzt + kamatot. Jó tudom, infláció meg ilyenek is számítanak, de én ezt az egészet azzal próbálom összehasonlítani, mint ha nem csinálnék SEMMIT a megtakarításommal. Annál azért csak jobb (ha nem, akkor komolyan nem értem :D).
Csak az aranyra vonatkozik az, amit írtál vagy egyéb nemesfémekre is? Amúgy azzal tisztában voltam, hogy az arany tartja a legjobban az értékét, de pont azt hittem, hogy akkor ennél lehet a legjobban azzal számolni, hogy nem is fog hozni semmit. Tehát megmarad a pénzed reálértéke és ennyiben ki is merül a dolog. Eddig így gondoltam.
Tehát akkor ha valaki tényleges hozamot akar, akkor ahhoz kockázat is kell (tőzsde, vállalkozásba pénzt ölni stb.).
válasza: válasza: válasza:„Csak az aranyra vonatkozik az, amit írtál vagy egyéb nemesfémekre is?”
az arany a „legbiztonságosabb”, de rövid távon ez is nagyon volatilis lehet
aranyat ÁFA mentesen tudsz venni, ill. befektetési certifikátként is elérhető a BUX-on
én most egy negatív korrekciót várnék, nagyon magas a forintban denominált aranyár
egyébként jó befektetés
Ezüst
az ezüst sokkal volatilisebb, fizikai formában csak ÁFA mellett tudsz vásárolni, a BUX-on csak turbocertifikát formájában éred el, tőkeáttétellel
ez csak annak ajánlott, aki ért hozzá!!! És vállalja a kockázatot…
én most semmiképpen sem vennék, az utóbbi 3 hónapban 60%-al nőtt az ezüst ára, átmeneti negatív korrekció várható, az elkövetkező néhány év tekintetében azonban nagyon hihető számomra az, hogy az ezüst ára fel fog "robbanni" (infláció...).
Az ezüst az aranyhoz hasonlóan potenciális árupénz, de korábban demonetizálták mint az aranyat, a XIX. század második felében, az arany teljes demonetizálása 1971-ig váratott magára (bretton woods-i aranydeviza rendszer vége), azóta felrobban a nominális aranyár, elszabadult a bankóprés, a monetáris infláció)
Egyéb nemesfémek
a többi nemesfém még az ezüstnél is kockázatosabb, pl.
- platina
- palládium
- rhodium
-
nem hiszem, hogy sokan foglalkoznak ezekkel Magyarországon
mellesleg a rhodium a legdrágább, még az aranynál is drágább, a platina pedig közel van az arany árához
„hogy az arany tartja a legjobban az értékét, de pont azt hittem, hogy akkor ennél lehet a legjobban azzal számolni, hogy nem is fog hozni semmit”
térjünk vissza a forint történetéhez:
„Kibocsátáskor még arany alapú pénz volt. 1Ft = 0,0757575 gramm arany. 1 kg arany = 13210 Ft. 8.700/1946 (VII.29) M.E. rendelet”
1946
1 kg arany = 13200 forint
2010-12-28
1 kg arany = 9627600 forint (45200 USD)
arany = pénz
ős-bankjegy = aranypénz-helyettes, „közraktári jegy”, aranycertifikát
fedezet nélküli pénz = burkolt adó
jelenlegi "bankrendszer" = az állami bankóprés körül csoportosuló pénzsokszorosító franchise rendszer
ennek semmi köze sincs az ún. kapitalista termelési módhoz...
ez nem hitelközvetítéssel, hanem jövedelem és vagyon-újraelosztással, fedezet nélküli pénzteremtéssel foglalkozik
gyakorlati példa:
ha te pl. 20%-os évi pénzmennyiség-növekedés mellett a fedezet nélküli pénzben denominált betétedre 10% kamatot kapsz, akkor reálértéken 10%-ot buksz…
válasza:„Tehát akkor, ha valaki tényleges hozamot akar, akkor ahhoz kockázat is kell”
nincs befektetés kockázat nélkül
A bankbetétben, pl. az a kockázat, hogy szép lassan elinflálják a pénzedet
A tőzsde meg a jelenlegi pénzrendszer miatt egy ménkű nagy manipulált kaszinó lett…
Hasonlóan a reálgazdasághoz
reálértéken, pl. aranyparitáson az ipari forradalom kezdete óta – 250 éve – folyamatosan csökkennek az árak
Termelékenységnövekedés, technológiai fejlődés = alacsonyabb árak
A reálértéken csökkenő árakat a fedezet nélküli pénzteremtés fedi el
Fedezet nélküli pénzteremtés:
1. vagyon és jövedelem-újraelosztás
2. piactorzítás
3. erkölcsi kockázat
Fedezet nélküli pénzteremtés:
Mottó
valamit semmiért…
jó biznisz…
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!