Mi a különbség a (banki) betét és a befektetési alap között?

Bocs, de telefonrol irok, igy az ekezetet hanyagolom, es elutes is lehet.

A ketto egeszen mas. Az elsot elve bankszamlarol kotheted le, a masikat ertekpapir szamlarol tudod vasarolni, jegyezi. Persze a legtobb banknal utobbi szamla is nyithato.

A bankbetetnel a befektetes mogott az all, hogy a bank a penzedet masnak kolcsonadja, persze magasabb kamatot kerve, mint amennyit te kapsz. A bankbetet lehet fix kamatu, vagy a jegybanki alapkamathoz kotott, es aszerint valtozo.

A befektetesi alap nagyon sokfele lehetseges. Mindegyiknel az alapkezelo valamibe befekteti a penzt, ezert pedig alapkezelesi dijat kap, ami lehet evi fix szazalek, de lehet az eredmeny utani sikerdij is. Ez nem jelenti azt, hogy a befektetesi alap feltetlenul kockazatosabb lenne a bankbetetnel, mert sok fajta van, viszont nem fix kamat van, hanem a befektetes eredmenyetol fugg.

A befektetesi alap lehet nyiltvegu es zartvegu. Nyiltvegunel amikor gondolod(alaptol fuggoen plusz nehany nap vagy akar azonnal, illetve nehol even beluli visszavaltasnal bunteto kamat lehet) visszavaltjak neked, zartvegunel viszont a lejarat egy fix idopont, akkor kapod meg a penzedde persze egy reszuket lehet adni-venni a tozsden, csak ott nem biztos hogy megfelelo aron el lehet adni(inkabb az a jo buli, ha te veszel ilyet tozsden aron alul), sot lehet nincs is ra epp vevo. Lenyeges, hogy mondjuk erstes szamlaval nyiltvegut csak erstest vehetek, a tozsden megvehetem mas befektetesi ceg zartvegu befektetesi jegyet is.

A mogotte levo befektetes es kockazat szempontjabol tobbfele alap van. A penzpiaci alapok, ezek jellemzoen nyiltveguek, bankbetetbe, rovid lejaratu allampapirokba(max. 3 honap), MNB kotvenyekbe fektetnek. Eppen ezert ezek biztonsagosak, hozamuk kiszamithato, nem hullamzik az arfolyamuk, hanem egyenletesen no, epp ezert tenyleg barmikor visszavalthatoak. Viszont hozamuk csekely, legtobbszor a bankbetetet sem erik el(de a bankbetet nem valthato vissza barmikor kamatveszteseg nelkul). Most speciel erste penzpiaci alapjai evi 4.8 szazalek kamatot ad. Jellemzoen parkoltatni erdemes bennuk a penzt, ket befektetes kozott, vagy olyan biztonsagi tartaleknak, amire ha kozbejon valami, szukseg lehet. A rovid kotvenyalapok ennel kockazatosabbak, jellemzoen fel-2 eves lejaratu kotvenyekbe fektetnek(es ez lehet vallalati is nem csak allam), arfolyamuk ingadozobb. A hosszu kotvenyalapok ertelemszeruen hosszu lejaratu kotvenybe fektetnek be, meg kockazatosabbak, ingadozobbak. A reszvenyalapok reszvenybe, az ingatlankezelo alapok ingatlanba fektetnekelobbi egyertelmuen kockazatosabb a kotvenyalapoknal, utobbiak meg nehany kivetellel a valsag idejen estek hatalmasat, pedig elotte biztonsagosnak tuntek(nem megyek most bele az ingatlan arak esesen tul miert is). Vannak meg vegyes alapok es spekulativ alapok is, alapkezeles szempontjabol lehet dinamikus vagy passziv, elobbinel menet kozben valtoztatnak, hogy mibe fektetnek, pl. reagalnak az esetleges reszveny esesekre, es akkor idoben eladjak, shortolnak, visszaveszik. Emlitest erdemelnek a tokevedett, hozamvedett alapokezek 3-5 evesek, nagyreszt bankbetetbe fektetnek, kisebb reszt valami kockazatosba(reszveny, opcio), a futamido vegere ha a kockazatost bukjak, akkor is garantaljak a toket a bankbetet hozamanak koszonhetoen, hozamvedettnel fix minimum hozamot is.

Az előttem szóló elmondta mindkét megtakarítási típus hátterét. Én még a következőt tenném hozzá:

Betét: előre tudod milyen kamatot fizet, teljesen kockázatmentes, van rá OBA garancia

Befektetési alap: nem tudod előre, hogy milyen hozamot fizet, bármilyen kockázati szintet elérhetsz, BEVA garancia van rá

Itt le van írva minden részletesen: [link]