Cib banknal van vmi jo befektetes mostansag 10-20 milliora?

#1 hol máshol akkor?

CIB-nél vannak befektetési alapok, szerintem minimális hozzáértéssel is megoldható a befekettési kockázatok rangsorolása szerint.

Ilyen összegnél egyébként már megoldható a kedvezőbb Tandem befektetés is úgy tudom.

Viszont amit javaslok, hogy innen ne nagyon fogadj el tanácsot, max arra jó, amit én írok is, hogy utána nézz.

A legbiztosabb viszont, ha elmész a bankba és megkérdezed ők mit tudnak ajánlani. Ennél az összegnél szívesen fognak tanácsot adni.

Nekik is az az érdekük, hogy a befektetésed kamatozzon, mert ők a jutalékból élnek.

A bankok befektetési alapjainak teljes költség mutatója olyan 1-3% szokott lenni. Ezt úgy kell értelmezni, mint egy negatív kamatos kamat ami ledarálja a megtakarításodat. Pl ha az alap eszközei 10% hozamot termelnek, és 3% a költség, akkor annyit fogsz látni, hogy 7% a hozamod…

Ilyen kockázatok mellett gazdaságosabb ETF-eket venni, amiknél 0,1-0,2% költségszintek vannak.

Ez az 1-3 százalék valós, de nem úgy hívják, hogy lopás ahogyan sokan értelmezik. "lenyúl a bank". EZ az ára annak, hogy nem kell ott ülnöd és figyelgetned a dolgokat neked mint befektető és stresszelni minden nap ha nem nézel rá.

Ez a költsége annak, hogy egy az emberek 97%-ánál jobban hozzáértő személy rendezi az alapot; csinál mindent a bank; stb stb

(és igen, ezek valóban szakemberek, nem ilyen random emberek akik ezt elképzelik magukról)

Igen, az a valaki, aki ezt csinálja profitmaximalizál a banknak...de ezt csak úgy lehet ha profitmaximalizál a befektető ügyfélnek is!

Nem mindenki mindenhol mindig akar lenyúlni mindenkit. A bank nem a kisbefektető 1 millióján, de mégcsak nem is a kérdező 20 millióján gazdagodik meg, hanem azon ha versenyképes és jó befektetéseket ajánl.

Ha pedig úgy érzed rossz helyen bankolsz, senki nem köt meg, hogy jobbra válts.

Persze, lehet saját szakállra is tőzsdézni, meg venni bármit, de egy jó pénzügyi intézet garanciákat is vállalhat.

Pl a CIB-nél nem sok keresés után sikerült találni garantált hozamú alapokat is.

Persze itt lehet mondani, hogy van állampapír az is garantált. Igen, létezik az is.

De létezik EURÓ alap is, DOLLÁR alap is. Létezik fizikai arany, ingatlan, gyűjtemény. A diverzifikáció is fontos. Létezik továbbá a legjobb befektetés is, a tanulás...

Tehát aki bankban fektet be és nem ilyen 0.1% éves kamatos kötvénybe, mert ilyen is van de mennyi, az szerintem már jobb pénzügyi döntést hozott mint a lakosság nem is merem megtippelni mekkora százaléka, aki KP-ban tartja otthon a pénzt, de azt is forintban.

Szóval: nem butaság bemenni a bankba és beszélni valakivel aki ért hozzá. A bank vállal garanciákat, te pedig mérsékeltebb kockázatokat. Cserébe a bank kapni fog jutalékot, te pedig egy kifizetést a végén.

Lehet egy üzletből fillérszámolás nélkül is elégedetten távozni mindkét félnek.

A pénz nem csak úgy van, hanem azt csinálják. Befektetni csak úgy, mert sokat olvastam róla meg olyan mint autót szerelni otthon.

Semmiféle érdekem nem fűződik egyik bankhoz sem, sem más pénzintézethez, de a véleményem az, hogy nem mindenki lesz milliárdos aki ül és nézegeti, hogy mennek a részvények amiket összespórolt pénzből vett miután megnézte a Wall Street farkasát. Akinek pedig kajakra milliárdjai vannak, azoknak van privát banking és azok ilyesmikbe IS fektetnek. Tehát nem lehet nettó rossz.

“EZ az ára annak, hogy nem kell ott ülnöd és figyelgetned a dolgokat neked mint befektető és stresszelni minden nap ha nem nézel rá.”

1) nagyon sok esetben ezek egyáltalán nem ilyen aktívan kezelt alapok. Általában van bennük egy rakás államkötvény, meg egy másik alap befjegye.

2) ha mégis aktívan kezelt, az sem éri meg az árát, ugyanis hosszú távon egy alapkezelő sem veri meg a piacot (nem teljesítik túl az összpiaci indexeket).

“Ez a költsége annak, hogy egy az emberek 97%-ánál jobban hozzáértő személy rendezi az alapot; csinál mindent a bank; stb stb

(és igen, ezek valóban szakemberek, nem ilyen random emberek akik ezt elképzelik magukról)”

Ez egy mítosz. A befektetési szakember. Ha simán megvetted az elmúlt 50 évben az S&P 500 tőzsdeindexet passzívan követő valamely ETF-et, vagy a FTSE All World indexet, és hozzá sem nyúltál azóta, magasabb hozamod lenne a zsonglőrködő “szakemberek” 99,99%-ánál. Persze elhiszem, hogy ez a szándék, hogy minél jobban forgatni a pénzt az ügyfeleknek, de a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy kár a gőzért. A sokkal olcsóbb, sokkal egyszerűbb és “butább” módszerek hatékonyabbak.

“Pl a CIB-nél nem sok keresés után sikerült találni garantált hozamú alapokat is.

Persze itt lehet mondani, hogy van állampapír az is garantált. Igen, létezik az is.

De létezik EURÓ alap is, DOLLÁR alap is. Létezik fizikai arany, ingatlan, gyűjtemény. A diverzifikáció is fontos.”

A hozamgarantált/tőkegarantált alapok az állampapíroknál alacsonyabb kamatot fizető bankbetétet vagy pedig állampapírokat tartalmaznak, ezeknek is van olcsóbb alternatívája: az állampapír maga, az ingyenes államkincstári számlán megvéve. Euró, dollár alapok… az ETF-ek 99,9999%-a is deviza alapú. Fontos a diverzifikáció is, ennek viszont hatékony befektetéseket kell tartalmaznia, vagyis amik adott kockázati szinten a legmagasabb hozamot a legkisebb költséggel nyújtják. A banki, biztosítói alapok a magas költségek miatt nem teljesítik ezt a kritériumot.

“Szóval: nem butaság bemenni a bankba és beszélni valakivel aki ért hozzá.”

Olyannal te nem fogsz találkozni lakossági kisbefektetőként a bankfiókban.

“nem mindenki lesz milliárdos aki ül és nézegeti, hogy mennek a részvények amiket összespórolt pénzből vett miután megnézte a Wall Street farkasát.”

Egyáltalán nincs szó arról, hogy részvényekkel kelljen kereskedni. Eleve ne is keverjük a kereskedés és a befektetés fogalmát… Arról van szó, hogy a banki és biztosítói befektetési alapok csupán drágább verziói más, azonos kockázatú befektetési eszközöknek, amik egyàltalán nem bonyolultabbak / szakértelem-igényesebbek náluk.

Kedves utolsó!

#6-os vagyok

Azon kevesek egyike vagyok, aki meggyőzhető észérvekkel a gyakorin xD

Ebben az esetben, mivel láthatóan értesz hozzá, miért érheti meg mégis egy bankban, mondjuk a CIB bankban, aktívan kezelt alapot venni?

Merthát' valamiért csak veszik az emberek, hiszen működik a bank.

Vegyük ki a képletből a nem ért hozzá és átverik stb helyzeteket, mert ez már talán a tudatosság azon szintjén, amiről beszélünk nem releváns

Köszönöm a választ és remélem a kiakalkult beszélgetésünk segíti a Kérdezőt is.

“Ebben az esetben, mivel láthatóan értesz hozzá, miért érheti meg mégis egy bankban, mondjuk a CIB bankban, aktívan kezelt alapot venni?”

Nem tudom, miért érheti ez meg bárkinek is. Valószínűsítem, hogy inkább érzelmi a döntés az emberek részéről, ismerik a bankot, mint márka és abban bíznak, mint hogy vennék a fáradságot és felfedeznék a lehetőségeiket. Nem ismerik sokan a mögöttes számokat, azt sem tudják, hogyan kell őket értelmezni. Pl jól hangzik hogy OTP tőkegarantált alapok alapja… de nincs meg hozzá a tudása, hogy belenézzen, mit tartalmaz.

A másik, hogy ezek magyar nyelven megismerhetők. A jobb alternatívák felfedezésének előfeltétele az angol nyelv, valamint olyan alapismeretek, hogy az egyes pénzügyi szolgáltatókat ismerjük, milyen szerepet játszanak a világpiacon, milyen szolgáltatásokat nyújtanak: mi az a tőzsde, mi az a broker, mi az az alapkezelő, mit jelent az, hogy alap, mi az, hogy letétkezelő, ezek közül melyik mit csinál… mit jelent a részvény, a kötvény… A legtöbb ember csak a bankot ismeri és azt sem igazán… (!)Csak halvány elképzelése van róla. Nem is érdekli az embereket, nincs is igényük rá, hogy megismerjék az őket körülvevő pénzügyi világot, hanem félnek tőle (pont mert nem ismerik), így az egyetlen általuk ismert szereplőnél keresnek menedéket: a banknál, ami - ha ismernék, tudnák - ebből busásan profitál.

Az 1-3% TKM tehát valójában nem a vagyonkezelő szakembergárda ára, ahogy a bankok mondják. Ez a befektetői tudatlanság és lustaság felára.