Milyen befektetéseket javasoltok?

Mi a cèl? Az első 4-5 millió, vagy amennyit komfortosnak èrzel szerintem mehet állampapìrba (ide nem is kell bank, csak államkincstári számla)

Utána pedig aszerint, hogy mit ismersz ès mennyire akarsz kockázatot vállalni, mehetnek rèszvènyek, befalapok, etf-ek.

Mellette szokták ajánlani, hogy legalább egy 3 hónapnyi jövedelem mindig legyen elèrhető közelsègben likvid állapotban.

Ha ezt ezen az oldalon kell megkérdezned, akkor csak a tuti, állampapírok és hasonlók.

Ennyi megtakarítással közel 1M nettód lehet, akkor már szinte minden vanknál jogosult vagy valamiféle privát bankári szolgáltatásra. Indulj onnan, aztán tájékozódj tovább. Semmi esetre se abból indulj ki, amit itt írnak az emberek.

Részvények

(Ne ebből indulj ki, de végül ide fogsz megérkezni🙂)

Mivel nem értek hozzá, én bebasznám’ Bitcoinba. És nem kell befosni, ha lejjebb megy. 2140-Benett kibányászva az összes Bitcoin, addig kizártnak tartom hogy ne menne majd feljebb sokkal (egyszer).

Szerencsejáték ez valahol, de amúgy nincs akkora kockázata.

Nagyon nem mindegy, hogy ez a pénz minden megtakarításod, vagy ez már a szabadon befektethető pénz és van mellette egy racionális vésztartalékod a nem várt problémákra is?

A pénzügyi tudatosságot érdemes azzal kezdeni, hogy van annyi vésztartalékod, amiből fél évig meg tudsz élni a mostani színvonalon (vagy könnyen és gyorsan elérhető lefaragás mellett) akkor is, ha holnap megszűnik a munkahelyed és már az ehavi fizetésed sem adják oda.

Érdemes vagy ebbe beépítve, vagy egy külön vésztartalék alapot felállítani az olyan dolgokra is, hogyha elromlik a hűtő, mosógép, telefon, bármi létfontosságú, ami nélkül képtelen vagy élni és azonnal meg kell oldani. Ha van kocsid, pláne ha nélkülözhetetlen a munkádhoz is, akkor arra érdemes egy további azonnal hozzáférhető vésztartalékot felállítani, mert bár nem tudod, hogy mikor következik be, de az biztos, hogy amit használsz, az elromolhat és el is fog.

Ezt a vésztartalékot mindenképp csak alacsony kockázatú, gyorsan felszabadítható befektetésben, könnyen hozzáférhetően szabad tartani. Hiszen akármikor szükséged lehet rá, ha bármi történik és akkor nem fogsz ráérni a költekezéssel, hogy kedvezőbb legyen a részvény árfolyam, majd akkor férsz hozzá a pénzedhez.

Minden más befektetésre szánt pénzed csak olyasmibe érdemes befektetni, amihez értesz, így tudod, hogy milyen a működése, milyen megtérülésre számíthatsz és mekkora, milyen jellegű kockázatokat vállalsz azzal, hogy oda teszed a pénzedet - pl. milyen idő átfutással és milyen veszteségekkel tudod kivenni belőle, mekkora az esélye, hogy még annyi pénzt sem kapsz vissza, mint amennyit betettél, mitől függ a pénzed értékének alakulása, milyen biztosítékaid vannak a különféle kockázatok elkerülésére, mekkora az esélye és mitől függ, hogy esetleg csak úgy eltűnik-e minden pénzeddel, akinél befektetted, ez ellen mennyire véd bármi.

Amíg nincs kellő pénzügyi tudásod és ami ennél is fontosabb, nincs elég sok pénzed hozzá, hogy az se zavarjon, ha egy részét teljesen elveszíted, vagy ha el nem is veszíted, de nem férsz hozzá hosszabb ideig, addig nem érdemes kockáztatni, mert a veszteség fájó lehet.

Ahhoz ismerni kell a rendszer működését és a kockázatokat helyén kezelni, hogy a kockázatos befektetésekkel tudj bánni. Tanulható, egyáltalán nem olyan nagy ördöngősség. Nem lebeszélni akarlak róla. De ne tudás nélkül vágj bele és ne fél mondatos tanácsok alapján. És ne is hagyatkozz a banki tanácsadókra, mert ők nem abban érdekeltek, hogy a te hasznodat nézzék, hanem hogy a saját bankjuk termékeit adják el neked, hiszen a bank fizeti őket abból a pénzből, amit rólad le tudnak gombolni. Ezek a banki megtakarítási termékek általában kedvezőtlenebb kamatokat fizetnek, mint BÁRMI más megtakarítás, amit a bankon kívül el tudsz érni. Viszont mivel nem értesz hozzá és nem veszed a fáradtságot, hogy mibe érdemes ténylegesen fektetned, ők szépen beszedik a megtakarításaidból a vámját a kényelmednek. Az ügyintéző meg el fog kápráztatni a jól hangzó adóvisszatérítés és egyéb marketing kulcsszavakkal, hogy eltereljen tőle, hogy utána számolj, hogyan is viszonyulnak a banknak fizetendő tényleges költségeidhez az ilyen kedvezmények, bónuszok és egyéb jól hangzó dolgok a futamidő végére.

Persze még mindig biztonságosabb lehet számodra egy banki befektetés is, mintha tudás nélkül vágsz a részvénypiacba, vagy más kockázatos befektetésekbe, ahol nagyon könnyen előfordulhat, hogy az első korrekciónál beijedsz, menteni akarod a pénzed és többet buksz az ismeretek hiánya és a félelmeid miatt, mintha kivártad volna, hogy az árfolyam visszatérjen a korrekcióból. Ehhez kell a tudás és a tapasztalat, ami egy mondatos tuti tippekből, hogy ebbe vagy abba fektess, nem lesz meg.

Amíg nincs pénzügyi tudásod és nem is akarsz utána olvasni, (legalább ingyenes) oktató anyagokat nézni, addig nem érdemes a nagy hozamot kergetni, mert sokkal nagyobb a veszélye, hogy elbukd a pénzed (minim egy részét), mint annak, hogy sokat nyerj rajta.

Alacsony kockázatú befektetés például az állampapír (amit nem bankban, hanem közvetlenül az államkincstárnál nyitott számlán veszünk extra díjak nélkül), mert itt garantáltan többet kapsz vissza lejáratkor, mint amennyit befizettél, vagyis mínuszba menni biztosan nem tudsz, csak ha lejárat előtt veszed ki a pénzt, de akkor is tervezhetően csak 1% felárat fizetsz érte.

Jelent némi kockázatot maga az állam, aminek kölcsön adod a pénzt, de még mindig kisebb kockázat, mint amit a bankok és egyéb pénzpiaci termékek jelentenek akkor, ha nem értesz a befektetésekhez és a kockázatok mérlegeléséhez.

Amíg kevés a pénzed (általában azt mondják, ez 10-20 millió alatt van) és nem vagy képben a befektetések terén sem, addig állampapírral érdemes elkezdeni, aztán ha már valamennyi pénzed van kellően biztonságos állampapírban, utána a többit érdemes lehet másba fektetni, ahogyan növelni tudod az ismereteidet ezen a téren.

Ha komolyan gondolod a befektetést, akkor érdemes minél előbb utána olvasni a további lehetőségeknek és akár jóval hamarabb elkezdeni másba is befektetni. De mivel a befektetések egyik legfontosabb alapszabálya, hogy sose fektesd minden pénzed ugyanabba, akkor is érdemes legalább a pénzed egy részét állampapírba tenni és mellette a többit tenni máshova. Hogy milyen arányban osztod meg őket, azt a pénzügyi céljaid figyelembe vételével érdemes megválasztani.

Azt is érdemes figyelembe venni a döntésnél, hogy az állampapír adómentes hozamot biztosít, a többi befektetést általában 15-28% adó terheli - persze csak ha van nyereséged. TBSZ-en (Tartós Befektetési Számla) adómentes a részvények és befektetési jegyek hozamai is, de csak 5 év után, ami korlátozza, hogy mennyire tudsz a pénzedhez gyorsan hozzáférni. Feltörheted előbb is, csak akkor meg bukod a hozamod egy jó részét az adók miatt.

Szóval vissza a lényeghez: minden azon múlik, hogy mennyire tudod nélkülözni a pénzed hosszú távon és mennyire vagy képben a különféle befektetési módok részleteit illetően.

Óvakodj a tőmondatos válaszoktól, mert azokban mindig csak a nagy sikerrel kecsegtető ígéretek vannak benne, a veszteségeket okozó kockázatok részletei sosincsenek.

Mindenkinek igaza van, aki bármit tanácsolt. Csak minden tanácsot tudnod kellene a helyén kezelni ahhoz, hogy valóban jól tudj élni vele. Ez meg nem megy tanulás nélkül. Ha nem ismered a piacot, amin kereskedsz, akkor csak szerencsejátékot űzöl, ami a lottóhoz hasonló eséllyel vagy bejön, vagy nem. Nem azért, mert maga a befektetés szerencsejáték, hanem mert te nem veszed a fáradtságot, hogy megismerd a működését, amin múlik, hogy a döntéseid neked kedveznek-e majd, vagy sem. A reménykedés nem befektetési stratégia.