Tőzsdén mit lehet vásárolni és hogy kerül hozzám?

Minden egyes árutőzsdének más szabályzata van, de általában külön regisztráció szükséges amivel kizárják az amatőröket és kisbefektetőket - vagy legalábbis olyan magas korlátokat állítanak aukció méretre, bankgaranciára és minőségbiztosításra, hogy csak olyan vehessen részt a kereskedésben akinek nem gond igazodni az iparág szállítmányozási, pénzügyi és áruszabványosítási követelményeihez.

Pl. licitálsz 800 $-ért, az aukciós szakasz végén pedig kapod az értesítést a tőzsdétől, hogy melyik cég melyik telephelyére kell menned átvenni 4000 tonna búzát, s Pityi Palkó operatárral egyeztetheted a részleteket, hogy pontosan mikor érkezik a hajód kikötni (a szabályzatban általában az is szerepel, hogy mondjuk az aukciót követő 3-6 napban át kell adni az árut). Nyilván a tőzsdei mennyiségekhez nem kamion meg nem is vasúti összeköttetés kell, hanem általában vízi szállítmányozás, kb. attól az üzemmérettől van értelme.

De mivel elég sok fizikai árutőzsde esett áldozatul csalóknak és bűnözőknek, így a bizalmatlanság miatt még mindig az OTC kereskedés viszi a prímet ahol mondjuk chaten vagy telefonon egyeztetnek a kereskedők, s a derivatív árakat használják benchmarknak.

Nem, a londoni fémtőzsdén még működik élő nyílt kikiáltásos kereskedés - COVID alatt zárva volt és otthonról kereskedtek, de újranyitott. Lehet, hogy van még más kis helyi jellegű árutőzsde ahol a résztvevők beférnek egy szobába, de a nagyok közül csak ez maradt, s ott sem kötelező ebben a szakaszban licitálnod, azt hiszem napi 2x15 perc vagy napi 2x30 perc az egész nyitáskor meg záráskor. A nap maradék részében a ringbe küldött kereskedők elmennek a kocsmába inni, pletykálnak meg papírmunkát végeznek, összeírják milyen pozíciót kell felvenniük amiket a cégük küld nekik.

De a legtöbb árutőzsdét ne végtelenül sokszereplősnek képzeld el - a magyar gáztőzsdén (CEEGEX) van pl. összesen 59 tag (MOL, E.ON, MVM, Shell, MET, Trafigura, Vitol, stb.). Ebből mondjuk 15-20 tag aki rendszeresen kereskedik, a többi inkább csak mutatóban van itt, mecénási céllal fizeti be a tagdíjat vagy évente csak pár dealt köt. A magyar áramtőzsdén sincs 100-nál több tag. Nyilván a CME vagy az ICE már népesebb szekciókkal bír, de semmi olyan nem tudsz egyiken se venni, amit OTC-n ne tudnál lekötni a tagoknál, szóval nem maradsz ki semmiből akkor sem, ha nem regisztrálsz a tőzsdére. Ez tényleg arra szolgál, hogy ha a kondíciók megfelelnek neked akkor használd, de ha valami egyedibbet szeretnél (pl. magasabb legyen a a gabona fehérjetartalma és az eladó hozza neked házhoz) akkor jobban jársz, ha OTC veszel.

A BÉT árutőzsde szekció évtizedek óta egy szerverteremben egy rack amin fut a szoftver. Nincs ott senki élőben, a tagok otthon vagy egy irodában ülnek kereskedés alatt.

A helyettesíthetőség alatt gondolom simán csak azt értették, hogy ha felmegy az ára valaminek arra csökken a kereslet. De nem teljesítheted az élő marha eladási kötelezettséged szopós malacban vagy olajos magvakban, ha a tőzsdén keresztül szerződtetek. Sőt, az élő állat termékeknél van mindenféle speciális kitétel arra, hogy kit terhel a felelősség az állat betegségeiért, hogy korrigálják az árat az állapotáért, ki méri fel a jószág zsírtartalmát, stb. Bonyolult részletek ezek, de élő állatot tőzsdén szerintem csak az USA-ban kereskednek.

Közönségesebb agrár termékeket azért nem érdemes túlmisztifikálni - a budapesti nagybani piac is egy jó indikátor arra, hogy hogy működik egy jó kereskedési rendszer. Lehet, hogy nincs benne a nevében az a szó, hogy tőzsde, de heti rendszerességgel publikálnak jegyzésárakat több tucat termékkategóriára, házirendje és szabályzata van, sokszereplős, s a kereslet/kínálat alakítja az árakat. Egy szóval egy csomó olyan feltétel teljesül ami miatt a vevőknek és eladóknak is vonzóak és értékesek ezek a piacok.