Lakáshitel előtörlesztés, végtörlesztés, valóban végig fix a végig fix?

12 év alatt ezer meg egy féle élethelyzetváltozás állhat be, ami borítja a papírformát. Az, hogy most mit írsz alá, milyen feltételekkel, milyen anyagi háttérrel egy dolog. Jövőbeni jövedelmi helyzeted, a jelenlegiből származtatod, az se lesz feltétlen mindig fixen annyi a bevételi oldalon ( már ha csak az inflációt is nézed, ahogy megtakarításon sem éves a havi félretett sszegek tekintetében).

A hiteles lakást, jellemzően csak a bank hozzájárulásával tudod kiadni és nem veszik figyelembe az abból származó jövőbeli bevétel növekedést sem.

Ha nem járul hozzá, akkor már bejön a fenti eset és más forrásból kell pótolnod pl. az elmaradt bérleti díj bevételeket.

Emellett, üzleti célra vásárolni ingatlant könnyebb ettől vállalkozóként beruházni bevétel növelő célzattal, ahol meg töredéke a hitel kamata a lakossági lakáshitelhez képest és még el is költségelhető.

Korábbi kérdések között volt épp egy airbnbs kérdező, aki bővítené a lakásai számát, lakáshitellel kb. 0 eséllyel.

Szerződési feltételeket, vagy épp annak adott pontjaihoz kapcsolódóan előírt termékek szerződéses feltételeiet ( értsd pl laossági számlavezetés díja, kártyadíj, biztosítások díja, stb. ) pedig egyoldalúan módosíthatja a bank, mégha a hiteled kamatperidódusa hosszabb idejű is és addig ahhoz évekig nem nyúl a bank.

Le kell ülni egy kockás papírral és számolni. Mennyit teszel bele, mennyi jön be belőle, tudod-e fizetni a hitelt akkor is kényelmesen, ha éppen nincs bérlőd, nincs bevételed, vagy épp duplázódik a kamatkörnyezet. Utóbbi ELVILEG nem történhet meg, hiszen a fix, az fix az adott kamatperiódusban, de ugye kicsiny hazánkban történnek csodák, szóval soha ne mondd, hogy soha.

Előtörleszteni mindig megéri, ha magasabb a hiteled kamatozása, mint amennyit hozna befektetve a megtakarításod.

"Természetesen utána fogok olvasni, illetve én vagyok az, aki ha 100 oldalt tolnak elé, annyit olvas el, mielőtt aláírja."

Akkor jó eséllyel meg fogod találni benne, akaidásra vonatkozó orlátozásokat is.

Minimu hozzájárulás fog kelleni a bank részéről, hogy ne minősítse szerződés szegésnek és követleje a tartozást.

Én is így vettem az első házamat, ahol a hitelbírálat alatt az ügyintéző még azt mondta kiadható, mivel akitől vettem, üzlethelyiségként vissza is bérelte volna. Eleve üzleheéyiségről azért kellett visszaminősítani lakóingatlan + gazdasági épületté, hogy lakáshitel felvehető legyen rá.

Majd szerződés aláírás után kiderült nem lehet kiadni.

4 év után engedte a bank, hosszas levelezgetés után hogy mivel nem tudtam már fizetni rendesen a törlesztőket (CHF) és külföldön dolgoztam , hogy a törlesztő egy részét fedezzzem a kiadásból.

Mondjuk a heyedben, én nem amortizálnám le a vagyoni elemeket egy feleslegesnek tűnő hitel miatt, hacsak nem teljesen nyűg a másik ingatlan és nem akarsz vesződni vele, azért is szebadulnál tőle. Vagy akkor azt is beforgatni kisebb értékű kiadható eszközbe.

Nekem is 3 ingatlanom volt, egyet eladtam, hogy hitelmenetessé tegyem magam, igaz én még a Csok és EU csatlakozás előtt bevásároltam belőlük. Nem a lakáshitelt végtörlesztettem, hanem vettem még egy ingatlant inkább a hitel mellett, a megtakarításokból.

Ugyanez járható lenne Neked is a meglévő önerőből, vagy épp pár évente tudnád bővíteni is a megtakaratítsokból vagyonodat pl., akár vidéki ingatlanokkal, akár üzlethelyiséggel, vagy garázzsal, egyéb kiadható ingóságokkal is ( rendezvény felszerelések, büfékocsi, stb. ).

Amire mint írtam, jobb lehet a vállakozói hitel, ha beérebadás a cél és ami mondjuk alapból lineáris, tehát adoott esetben folyamatosan csökkenő törlesztője van,a bevétel növekedéssel szemben, nem pedig annuitásos, vagy végigi fix, ami így jóval drágább is. THM-ben meg 10-15% különségek vannak.

Igaz én magánszemélyként albérletezek Pesten, de fedezik a meglévő vidéki ingatlanok havi bérleti díjai a lakhatásom és nem kell eladni már semmit hiteltörlesztés miatt. Illetve mivel minden ingatan, ingóság tehermentesek, valóban nem szól bele a bank sem a kiadásokba. inkább a felújítások költségei, azok amik ammortizálják a bevételi oldalt, több ingatlan esetében.

6-os a jelenlegi hatályosban találomra rákerestem a otpnél, pl. csok és egyéb taámogatással kombinálva még van:

"Ha a lakásépítési kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, lakásépítési támogatás igénybevételével

érintett lakás a használatbavételi engedély megadását, vagy a használatbavétel tudomásulvételét, illetve

vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését, később született gyermek esetén járó kedvezmény

esetén a támogatási szerződés megkötését követő 10 éven belül

• természeti katasztrófa miatti bontást kivéve lebontásra,

• a lakásigény kielégítésétől eltérő célra történő hasznosításra, illetőleg

• a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek

lakhatását biztosításáról szóló törvény rendelkezései szerint az állam nevében eljáró Nemzeti

Eszközkezelő Zrt. részére történő elidegenítés kivételével elidegenítésre

kerül, vagy

• az nem a támogatott személy és a vele együtt költöző lakhelyéül szolgál, illetve

• a lakás használatát harmadik személynek átengedik,

a lakás tulajdonosa köteles a kedvezményt visszafizetni. Ezt a szabályt a fiatalok otthonteremtési

támogatása körében is alkalmazni kell azzal, hogy a bontási, eltérő hasznosítási, elidegenítési tilalom

időtartama 5 év. Ha a lakást a tulajdonos tehermentesíteni kívánja, és nem kéri a támogatások

visszafizetésének jegyzői felfüggesztését, akkor köteles a támogatás(ok) folyósított összegét a Ptk.

szerinti, de az 5 (öt) %-os mértéket meg nem haladó kamattal visszafizetni. A visszafizetési kötelezettség

nem vonatkozik arra az esetre, ha

• a jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom időtartamából legalább 5 év eltelt,

• az OTP Bank Nyrt., vagy az OTP Jelzálogbank Zrt. a lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyel,

lakásépítési támogatással érintett lakás építéséhez, vásárlásához felvett kölcsönszerződést

felmondta, és

• a lakásnak a régi Ptk. 257. §-a, vagy az új Ptk. 5:127. §-a, illetve 5:128. §-a szerinti

elidegenítésére vagy – a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint – a lakás árverésen kívüli

eladására kerül sor."

Piaci alapon meg:

Elidegenítési és terhelési tilalom: Az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jog, mely a jelzálogjog védelmére létesül, és a

tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza.

"Az adós, illetve zálogkötelezett írásban köteles értesíteni a hitelezőt az ingatlan tervezett elidegenítését,

megterhelését megelőzően, és a jogügylethez a jogosult hozzájárulását megkérni. A Zálogkötelezett a

jelzálogjog fennállása alatt az ingatlan használatát, birtoklását a Zálogkötelezett körén kívül álló harmadik

személynek - bármely jogcímen, akár időleges akár tartós jelleggel, - határozatlan, vagy határozott

időtartamra kizárólag 60 napot meg nem haladó felmondási idő kikötésével engedheti át. Jelzálog-típusú

hitelek esetén a kölcsön fedezetét képező ingatlan a kölcsön futamideje alatt kiskorú személy részére nem

idegeníthető el.

"

Szóval, ott még pl uyganúgy benne van, ahogy fentebb is írtam.