Létezik valamiféle indexkövető részvény, ami viszonylag biztonságos cserébe többet fizet mint az államkötvény?

Amire vélhetően utalsz, az az S&P 500 indexet követő ETF.

ETF = Exchange Traded Fund

Exchange Traded = tőzsdén kereskedett. Az utolsó mondatod tükrében neked ez nem pálya.

Fund = alap. Az alap befekteti a tőkét ez esetben az 500 legnagyobb tőzsdén jegyzett amerikai nagyvállalat részvényébe olyan súlyarányokkal ahogyan az az S&P 500 index számításánál megjelenik.

Az ETF árfolyama folyamatosan ingadozik 99+% pontossággal lekövetve az index árfolyamingadozását, ami a benne lévő részvények árfolyamváltozásának súlyozott átlagát jelenti. Az 500 féle részvényből származó osztalékjövedelmet az alap kapja és attól függően hogy az alap milyen típusú, újrabefekteti azt (accumulating) vagy kifizeti az ETF tulajdonosainak (distributing). Ezek osztalékok, nem pedig kamatok. Nem fix %-ban járnak a tőke után hanem a vállalatok eredményességétől függnek. Ez az állampapírokhoz képest az egyik plusz kockázat, a másik pedig hogy az árfolyam nagyobb csökkenése esetén a befektetésed értéke a befektetett eredeti tőkéd összege alá is mehet. Nincs fix tőketörlesztés lejáratkor, mert nincs lejárat. Örök életű értékpapír aminek az értéke a piacon múlik.

"akkor majdnem olyan biztonságos mint az államkötvény cserébe jobban kamatozik."

Kivéve ha jön egy válság megseggel az amerikai gazdaság, és 10 évig alig mozdul valamit az s&p500 index.

Volt ilyen a történelemben.

Ha 2000-ben vettél s&p500 index követő részvényalapot, 12 évet kellett várnod, hogy elkezdjen egyáltalán valami hasznot realizálni.

"Tőzsdézésbe nem akarok belekezdeni ahhoz nem értenék, csak a bevált praktikák érdekelnek."

Akkor ezt az ötletet dobhatod is ki a kukába, mert az S&p500 indexkövető ETF-ek tözsdén kereskedett részvényalapok.

A Magyar Telekom részvénye 100%-ot emelkedett egy év alatt, az OTP körülbelül 60-70%-ot.

Persze ez nem lesz mindig így, de aki vett olcsóbban és tartotta, az nem járt vele rosszul.

A nehézséget az jelenti, hogy megtalálod a jó időpontot a vásárláshoz.

Jókat írtak az előzők, nem tudom miért lettek lepontozva.

Én még annyit fűznék hozzá, hogy attól még, hogy magasabb kockázatot vállalsz, egyáltalán nem biztos, hogy magasabb hozamot érsz el. És ehhez kapcsolódik, hogy a múltbeli hozamokat nem lehet egyenesen kivetíteni a jövőre. Inkább fordított arányosság van. Ha az index szárnyalt, a tőzsde magasan értékelt, akkor a jövőbeni hozamok alacsonyabbak. Ha a tőzsde sokat zuhant, a befektetől kockázatosnak ítélik meg a részvényeket, alacsonyan árazottak, akkor a jövőbeni hozamok jellemzően jobbak.

Az S&P500 index nagyot ment az utóbbi 15 évben, felülteljesítő volt, magasan értékelt (P/E mutató), egyik legjobb befektetés volt. Ez alapján sokak szerint alacsony kockázatú, kiváló, legjobb befektetés a közvélekedés szerint, de éppen mivel drágán vennéd most, így inkább kockázatosnak mondanám. A felülteljesítők alultejesítővé válhatnak.

Az indexeket, etf-eket nézve viszonylag alacsony az értékeltsége a török, pakisztáni, brazil, magyar etf-eknek, de ezek is nagyot (kb. 30-40%-ot) emelkedtek az utóbbi egy évben, nyilván így már kockázatosabbak, mint tavaly. Ezekben az országokban a kamatok is viszonylag magasak és a politikai kockázatok miatt is alacsonyabb az árazás, nagyobb a hozamelvárás a befektetők részéről. Felültejesítőkké válhatnak a jövőben.

A kockázatokat ilyen szemmel is érdemes nézni. Ha neked nem fér bele 30-40% mínusz, ha változik a tőzsdei hangulat, szemlélet, akkor válaszd inkább az állampírt.

Nem teljesen elhanyagolható az sem, hogy a tőzsdei befektetés hozama adóköteles (kivéve TBSZ, NYESZ), számlavezetési díjjal jár, állománydíj, kereskedési jutalákok, külföldi befektetés esetén devizaváltás költségei...