Hogyan duzzadt meg 305 trillió dollárra a világ adóssága?

Adósság nélkül nem működik a gazdaság.

Maga a pénz a malacperselyedben is adósságot testesít meg, a MNB adósságát, amivel éppen neked tartozik, amíg a malacperselyben van.

Amikor dolgozol, minden másodpercben munkabér követelésed keletkezik, amit hó végével egyenlít ki a munkáltató. Addig az az adóssága feléd - de ha gondolod, eltörölhető ez is, a munkáltatód örülne neki mert nagy teher kifizetni :)

Töröljünk el minden adósságot: dolgozol egy cégnél, tizedmásodpercenként fizet neked a munkádért 0,000…1 forintot - ja nem mert a pénzt is eltöröltük: szóval átadja neked ilyen értékben azokat a reáljavakat, amikre szükséged van - hogyan is? Vagy a pénz helyett visszatér az arany és szórja rád az aranyport amíg dolgozol :D

Irreális az adósság nélkül működő gazdaság gondolata, nem tudom milyen hülyeségek lehetnek ezekben a könyvekben…

IMF-adatok szerint, 145 bankválság, 208 monetáris összeomlás és 72 szuverén adósságválság volt 1970 és 2010 között. Ez összesen 425 rendszerszintű válságot jelent. […] E válságok a 180 IMF-tagország több mint háromnegyedét sújtották, sokat közülük több alkalommal. A krízisek számában tapasztalható csökkenés […] csekély vigasz. A kevesebb országra vonatkozó válság tényét ugyanis ellensúlyozza, hogy nagyobb méretű gazdaságokról van szó. A 2007–2008-as bankválságban érintett 23 ország – beleértve az Amerikai Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Németországot – a világ keresletének és kibocsájtásának megközelítőleg felét képviseli.

Ha egy autó, repülő, vagy szervezet rendelkezne ehhez hasonló teljesítménnyel, vajon nem volna általános felháborodás, hogy a tervezőket visszaküldjék a tervezőasztalhoz? […] Mindezek ellenére a monetárisrendszer esetében a felelős szervezeteknek (mint például bankoknak, központi bankoknak, illetve az IMF-nek) nemcsak, hogy nem sikerült előre látniuk vagy hatékonyan kezelniük a bajokat, de a rendszer status quojának semmiféle alternatívájára sem gondoltak soha. A megoldásuk változatlanul az, hogy amilyen hamar csak lehet, térjünk vissza a »normál« kerékvágásba – anélkül, hogy a rendszer struktúrájában bármilyen lényegi változtatásra sort kerítenénk.”

Bernard Lietaer [et al.]: Pénz és fenntarthatóság

„Nézzük meg alaposabban a szabadpénzt. Mit kezdhet vele a tulajdonosa vagy birtokosa? Ez január 1-én a piacon, a boltokban, a bérkifizetéseknél, minden állami pénztárnál és a bíróságok előtt 100 márkát ér, és december 31-én már csak 95 márkát, azaz ha a tulajdonos a címletet az év végén arra akarja használni, hogy 100 márkát fizessen ki váltóra, számlára, adónyugtára stb. akkor a cédulához még 5 márkát hozzá kell tennie!

Mi történt? Semmi más, mint az, ami az árukkal is történik. […] E mulandó pénz tulajdonosa tehát éppúgy őrizkedni fog attól, hogy megtartsa a pénzt, mint ahogy a tojáskereskedő őrizkedik a tojást tovább megtartani, mint azt feltétlenül szükséges. E duális rendszerek adják az egyik legjobb magyarázatot e régi társadalmak szokatlan gazdasági jólétére”

Gesell, Silvio: A természetes gazdasági rend szabadföld és szabadpénz révén

„A társadalom pénzellátásának irányítása rendkívül nagy gazdasági és politikai hatalmat jelent, ezért aggályos, hogy olyan magánvállalatok kezében van, amelyek nem rendelkeznek demokratikus legitimitással. A kereskedelmi bankok értelemszerűen a versenyszférához tartoznak, és működésük elsődleges célja a profitszerzés. Ebből pedig az következik, hogy jelenleg a bankok profitérdeke és nem a közérdek határozza meg, hogy a társadalomban ki, mire és milyen feltételekkel kap pénzt, azaz hitelt. Így a pénz jelentős része magas haszonnal járó, ám a természetet és a közösséget megkárosító gazdasági tevékenységek finanszírozását szolgálja.”

Joób Márk: Pénzrendszerváltást!