Részvények hozama nagyon kevés a banki kamathoz képest és miért? Talán én számoltam rosszul?

A részvényeket nem az osztalékért veszi az ember.

A részvény befektetés az adott cégbe, a "hozam" akkor jelentkezik, amikor az adott részvényt eladod magasabb áron. Az osztalék csak egy bónusz. Sok részvényre nem is fizetne osztalékot, mert nem erről szól a dolog.

Igen és nem :) A bankok (biztosítók, brókercégek, stb) úgy játszanak a pénzzel, hogy folyamatosan adják-veszik a részvényeket, így nyernek/veszítenek rajtuk. Ha egy bróker ügyes, jó információi, beleérzőképessége van, akkor a 12%-nál lényegesen nagyobb hasznot tud elérni. De ők nem 3milliókkal "játszanak", hanem mondjuk 100 ügyfél 3 milliójával.

Plusz a bankok ugyebár adnak kölcsön is... Amit te beteszel hozzájuk 3 milliót 12%-ra, azt ők kölcsönadják minimum 20%-ra. A 8% (vagy inkább 15%...) a hasznuk.

a második vagyok.

a céghez, ami kibocsátja a részvényt gyakorlatilag a részvény névértéke fut csak be.

Ha te 3 millióból veszel 1000 db részvényt úgy, hogy 3000 forint a 1000 forintos részvény névértéke, akkor a kibocsátó csak a névérték után tud osztalékot fizetni, hiszen hozzá csak az futott be.

Így számolva a 144 forint/1000 forint névértékű részvény 14,4%-os hozam 1 millió betétre. Az, hogy te ezért nem 1 milliót, hanem 3 milliót fiztesz, az te egyéni szociális problémád. Az a 2 millió különbség nem futott be a céghez, ezért nem is fizethetnek érte semmit.

az, hogy a hosszútávú befektetésnél nem nézik az árfolyamot, az úgy igaz, hogy a részvények árfolyama (hacsak nincs válság, mint most) hosszútávon emelkedik. A hosszútáv az éveket jelent. Most van x pénzed és valahova rakni akarod, akkor vehetsz belőle pl. részvényt. Valami olyat, amiről úgy gondolod, hogy 5-10 év múlva befutott cég lesz. (ilyen mostanában pl. a zöld technológiák, mint napelem, szélerőmű és hasonlók)

Ezeknek az árfolyama ma tökmindegy, hogy mennyi, mert 5 év múlva amikor majd eladod, az áruk várhatóan a többszörösét fogja érni.

Amennyire én tudom az amerikaiak befektetési alapokban tartják a pénzüket, meg hosszútávra tervezett részvényekben. Egyik sem arra megy ki, hogy mennyi osztalékot fizetnek, hanem arra, hogy majd ha eladják őket, akkor jóval magasabb lesz az értékük, mint most.

Az amerikai bankrendszer egyébként nem jó a magyarhoz hasonlítani, mert magánszemélyek szempontjából a magyar sokkal szabályozottabb, védettebb. Pl. itt nem tudsz olyan hitelt felvenni magánszemélyként, hogy annak kamata egyik napról a másikra többszörösére nőhessen. Kint meg pont abból van az oriási baj, hogy magánszemélyek vettek fel olyan hiteleket, amiknek nagyon kedvező volt a kamata (egyszámjegyű), de amikor kitört a válság, ezek a kamatok és velük a törlesztőrészlet is a sokszorosára nőtt.

Náluk nem az van, mint itt, hogy esett a forint a CHF-fel szemben 161-ről 171-re, és törleszőrészlet mondjuk havi 50e-ről felment havi 53e-re, hanem az van, hogy az eddigi havi mondjuk 100$ helyett most 250$-t kellene fizetni.