MÁP+ vagy SP500 ETF? Elvileg utóbbi jóval többet hoz, miért választják mégis sokan a MÁP+-ot? ETF Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen? Mit ronthatok el a számításban?
Miért választják az emberek az éves 3,5 meg max 6%-os hozamot hozó állampapírokat, esetleg magas rejtett költségekkel járó bankbetéteket, ha ott van pl az amerikai gazdaságra épülő, széleskörűen diverzifikált SP500-as ETF ami 2010-es indulása óta 332%-os hozamot hozott? (évi 29,48% átlagosan)
iShares Core S&P 500 UCITS ETF (Acc)
Tudom, hogy az állampapír kedvezőbb olyan tekintetben, hogy ha hirtelen kellene a pénz, akkor nem kell utána azonnal 15%-os adót fizetni, de most ezt tegyük félre azért, mert mint hosszútávú megtakarításról beszélünk, ami legalább 5 éves távon értendő, továbbá, ha mégis hirtelen kellene a pénzt és ezért feltörjük a TBSZ számlát, amin vezetjük.. a magasabb hozama miatt miatt nekem legalábbis úgy tűnik, hogy még mindig jobban megéri, mint pl a MÁP+.. (nyilván kivéve akkor, ha pont akkor akarnánk hozzányúlni, amikor rövidtávon az ETF értéke pont lefelé leng ki.. de ennyi erővel rövid távon pont ugyananni esély van arra is, hogy felfelé lengjen ki és akkor meg nagyot szakítunk rajta, csak ha kellene a megtakarítás, akkor nyilván kockázatosabb jóval, mint az állampapír... DE CSAK RÖVIDTÁVON!)
Betesz az ember mondjuk 10 millió ft megtakarítást.. és legyen csak 5 év.. MÁP+ esetén 27,35%-os hozamot ér el.. keres kemény 2 millió 735 ezer ft-ot.. míg iShares Core S&P 500 UCITS ETF (Acc) esetén még éves szinten is többet megkeres ezzel, nem hogy 5 év alatt. Az elmúlt 5 évre nézve az éves átlagos hozam 19,2%-ra jött ki, ami 10 millió ft esetén 9 millió 200 ezer ft. Azaz majdnem 6 és fél millió ft-nyi különbség.
(Megj: Tudom, hogy a múlt hozamai nem garantálják a jövő hozamait, ezért is van több %-beli különbség is az ETF hozamainál, de általánosságban elmondható, hogy arra lehet számítani, hogy az állampapír hozamainak a többszörösét tudja.)
9:
Mert az MSCI World nagyon USA túlsúlyos, és szintén a legnagyobb vállalatok részvényeit tartalmazza, ezért nagyon hasonlít az S&P 500-ra. Pl. a STOXX 600 indexet követő ETF-eknek tök más a grafikonja, mert abban meg csak európai részvények vannak. Meg vannak persze feltörekvő vagy ázsiai alapok is. A Vanguard All World amúgy diverzifilátabb, mint az MSCI World, de az is azért UYA túlsúlyos, viszont van benne valamennyi emerging is, illetve sokkal több vallalat részvénye, nem csak a legnagyobb piaci kapitalizációjúakból.
Egyébként Japanból kiimdulva simán 30 évet is kifoghatsz érdemi emelkedés nélkül. Sosem lehet tudni, a múlt nem garantál semmit a jövőre nézve.
"Pl. a STOXX 600 indexet követő ETF-eknek tök más a grafikonja, mert abban meg csak európai részvények vannak."
Lehet, hogy valamit benézek és nem ugyanazt nézzük. Én ezt nézem: "iShares STOXX Europe 600 UCITS ETF (DE)"
De nekem ez is tökre ugyanaz mint az amcsi SP500-at követő ETF.
Ha nem jót nézek, tudsz linkelni nekem justetf-en olyat, amit te néztél?
13-as:
Random Capitalnál a TBSZ számla vezetése ingyenes, a jutalékuk ott van, hogy bevételkor 0,25%, de minimum 2400 ft-nak megfelelő euro, kivétel ugyanez.
3 év után 15% helyett 10% az adó és a hozam után számítják már, nem a teljes összeg után, 5 év lejárata után 0%-os a megfizetendő adó mértéke.
Egy 10 millió ft-os megtakarítás esetén ez úgy néz ki, hogy 25 ezer ft-ot befizetéskor kifizetsz, és az egyszerűség kedvéért, ha 20 millió ft-ra gyarapodik a megtakarításod közben és nyilván az 5. évet követően vennéd ki, akkor 50 ezer ft-ba fog kerülni a 0,25%-os jutalékteher mellett, tehát összesen 75 ezer ft.
Ezek csak példaszámítások az egyszerűség kedvéért. A magasabb hozamba beleszámoltam ezeket, itt tulajdonképpen a rövid távon magasabb kockázat az ami miatt kevésbé érheti meg sokaknak, ahogy egy korábbi válaszoló is írta már, de sem engem, sem őt nem aggasztja ez. (Személy szerint én nyugodtan tudom nélkülözni a befektetendő pénzt 10-15 évig az a lényeg)
Egyébként amit írsz az jogos, sokan nem számolnak a költségekkel.
Nyilván ennek a 0,25%-nak sem örülök, de ettől jobb konstrukcióról nem tudok jelenleg. Az ilyen 1 meg 2 százalékos számlavezetési díjak, meg "kezelt" befeketési alapoktól meg a falra tudnék mászni, főleg úgy, hogy hosszútávú befektetésben gondolkodom és konkrétan milliókat csengetünk ki a semmiért ilyen rablás kategóriának számító 1-2 százalékokon, de az iskolákban sem ezeket tanítják sajnos.
Még egy indirekt költség van, ha valóban beüt a krach, ok, tudod nélkülözni a pénzed 10-15 évig. De akkor abban a 10-15 évben bukod azt az évi 5 százalékos hozamot, amit egy biztonságosabb befektetés hozna.
Nekem nem éri ez meg, de nem vagyunk egyformák. Nagyot nyerni én nyilván nem fogok, mert nem kockáztatok. De nekem ez így jó is.
Teljesen jó az, ha tudod, hogy pontosan mekkora a kockázatvállalási hajlandóságod. Nyilván a saját korodhoz, élethelyzetedhez, reális elvárásaidhoz és életbeli céljaidhoz kell igazítanod a megtakarításaid és az a lényeg, hogy legalább foglalkozol vele és vannak céljaid, terveid.
"De akkor abban a 10-15 évben bukod azt az évi 5 százalékos hozamot, amit egy biztonságosabb befektetés hozna." Ez így van, viszont kevesebb a valószínűsége ennek és aki ezen a távon gondolkodik, annak szerintem ez a racionális döntés még akkor is, ha egyébként kockázatkerülő személyiség (mivel ezen az időtávon már jellemzően felülteljesítik a jó részvények a kötvényeket, állampapírokat) Továbbá egyéni, osztalékot fizető részvényekkel való diverzifikálással ezt a kockázatot is meg lehet osztani véleményem szerint.
Én amúgy pont így is tervezem. Tehát ha egy 10-15 éves távon belül rosszat menne az ETF, arra kevesebb esélyt látok, hogy egy 24-30 tagú, szakterületenként és földrajzi elhelyezkedés szerint (de legyen akár csak amerikai is) diverzifikált "osztalékarisztokrata" cégek részvényportfóliójában ne legyen legalább néhány olyan elem, ami zöldben van, esetleg nagyon túlértékelt és eladva biztosítson egyfajta likviditást, de a kedvező (vagyis 0) adózás miatt ehhez is tudni kell minimum 5 évig nélkülözni a pénzt (A TBSZ számla sajátosságai miatt)
"Minden másra ott a master.. bocsánat.. Állampapír :) )
"Esetleg, hogy nem nyúlják le Orbánék az állampapírokba fektetők megtakarításait "
:D :D :D :D :D :D
Én 0,15% min: 6,5 EUR-t látok a Randomnál, napon belül. Meg ugye van a deviza oda és vissza váltás.
Alacsony befektetésnél magasabb a fajlagos költségek.
Sajnos csak egy ajánlat látszik. Viszonylag magas az egységár, de a darabszám nem tul magas. Most egy növekvő tendencia látszik már jó régóta. Esés esetén félő hogy lesz vevő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!