Ha valaki hitelt vett fel lakásvásárláshoz, jogosan érzi úgy hogy onnantól kezdve amit fizetést kap nem az ő pénze, hanem a banké a törlesztő miatt, és a lakás sem az övé hanem az is a banké a jelzálog miatt?

#11 Hát, esetleg elbeszélgethetsz vele, hogy mik a realitások. A lakás még végrehajtás esetén sem lesz teljesen a banké, hiszen a jelzálog értéke kisebb az ingatlan értékénél. A különbözet a Ti vagyonotok.

Emellett látni kell azt is, hogy a végrehajtás valószínűsége csekély. Erre csak akkor kerülne sor, ha nagyon sokáig nem fizetnétek és megállapodni sem sikerülne a bankkal a tartozás átütemezéséről.

Elmondhatod neki, hogy a bérletnél ez még mindig jobb opció: itt ugyanis egy idő után a tiétek lesz a lakás, bérlet esetén pedig ilyesmiére esély sem lenne.

"#10: Olyan nincs hogy nem a te lakásod. Te vagy tulajdonosként bejegyezve, míg főbérlőtől bérlés esetén a főbérlő. A bank nem a lakást adja neked, hanem a pénz egy részét, amivel saját lakást veszel."

A bank is be van jegyezve a tulajdoni lapra erről ennyit.

A kérdező párjának egy szavával sem értek egyet, de valahol mégis megértem.

Nekem úgy tűnik, hogy őt a hitel mérete nyomasztja. Ilyen esetben azt lejesen mindegy, hogy ténylegesen túlvállaltátok e magatokat, vagy röhögve fizetnétek egy fizetésből is, ő ettő még úgy érzi, hogy agyonnyomja a dolog (és az a jobbik eset, ha ez csak érzés, és nem vállaltátok túl magatok).

Ezzel az a probléma, hogy egy 20 éves szorongást vett magára (de ha gyorsan kifizetitek, akkor is általában 8-10-12 év, mire lezárnak egy ingatlan hitelt), ennyi évet nem lehet úgy leélni, hogy ül a sarokban, és várja az összeomlást, mert rá fog menni az egészsége, a kapcoslatotok, és a végén a ház is.

Ezzel valóban kezdeni kell valamit, mert ez nem jó irányba fog elmozdulni. Első körben azt mondanám, hogy próbáljatok meg összerakni egy legalább fél éves tartalékot, amiből akkor is megélnétek, és fizetnétek a hitelt, ha egy vas bevételetek nem lenne.

Akkor erre hivatkozva talán kicsit le lehet lazítani, ha látja, hogy nem lehet baj

Ez már komoly fóbia. Valahogy észhez kellene téríteni, hogy a bevétel 25%-át lakáshitelre költeni teljesen normális, nem vállaltátok túl magatokat és sokan 30 évre adósodnak el úgy, hogy a fizetésük felét viszi el a hitel, na az őrültség.

Nem a futamidő zavarja esetleg? 20 vagy 25 év az nagyon sok. Én sem akartam volna felvenni ilyen hosszú időre. Szerencsére nekem a lakáshitel csak 15 évre szólt, amiből már csak 9 van hátra.

Nem eszik olyan forrón a kását, a banknak sem érdeke az árverezés, behajtás, mert akkor ő sem jár jól.

Ha hátralékba estek, első körben figyelmeztetés megy. 2-3 hónap hátralék esetén fizetési meghagyás. Később a bank közvetlen megpróbál egyezségre jutni, ha kell esetleg átütemezi a hitelt vagy bizonyos feltételek mellett haladékot ad. Ha az sem vezet eredményre, akkor, de csakis akkor indít végrehajtást, de még a végrehajtóval is lehet egyezkedni. Mire az árverésig eljut egy lakáshitel, addigra több, mint egy éves hátralék van. Pár hónapért nem lesz árverés.

Egyáltalán nem érzem így, sőt... Nagyon örülök annak, hogy a bank lehetőséget teremtett arra, hogy megvegyük a lakásunkat. Persze nem haveri szívességből tette, de ha minden körülmény adott ahhoz, hogy ez a hitel ki legyen fizetve, akkor teljesen felesleges ezen bedepizni.

Tény és való. Felelős gondolkozást igényel a hitel ténye. Jól beosztott fizetést, nulla késedelmet és a már itt említett 6 havi vésztartalékot, amit soha semmilyen körülmények között nem költötök el, csak ha tényleg vész van. Addig amíg ez az azonnal mozgósítható likvid nincs meg, addig azt mondom a párod félelme és szorongása jogos. Én is paráznék, mert ha kicsúszik a talaj a lábunk alól, akkor bizony nagyot esünk. Úgy viszont, hogy ez megvan, olyan elképesztő nyugalomban élünk a hitelünkkel, hogy azt elmondani nem tudom. Nem fáj az a havi 65 ezer forint és az sem fáj, hogy előtörlesztgetésre gyűjtögetünk. Ezt úgy kell felfogni, hogy kaptál egy kölcsönt, hogy legyen hol élned. Van hol élned, a kölcsönt pedig visszafizeted apránként. Ha van egy kis pénzed, akkor nagyobb összeget is visszaadsz a jogos tulajdonosának, hogy gyorsabban letudd. Csökken a tartozásod, így csökken a kamat is. Végül win-win. A bank benyelt némi kamatot, nektek pedig lett egy lakásotok.

Nekem egyébként az tett nagyon jót, hogy megkérdeztem anno az ügyintézőtől, hogy mi történik, ha véletlenül nem tudunk fizetni!? Elmondta, hogy a bank a pénzét akarja első sorban, nem az ingatlannal való bajlódást. 3-4 nem fizető hónap mire egyáltalán komolyabb felszólítást kap az ember, de ha kommunikál velük, akkor mindig találnak megoldást. Maximum 6 hónapra hajlandóak akár szüneteltetni is a törlesztést, megértik, hogy mindenkinek lehet nehéz időszaka. Persze nem ingyen... Nagyon normálisan elmagyarázta a folyamatokat és megkérdezte, hogyha nekem van két barátom, aki tartozik nekem, akkor melyikben bízom jobban? Abban, aki nem fizet és el is tűnik a látóteremből, telefonszámot cserél, elköltözik akár, stb. Vagy abban, aki azonnal szól, hogy bajban van és találjunk megoldást a problémára, folyamatosan kommunikál!?

Na... értelemszerűen előbbi után fognak "hajtóvadászatot" indítani, utóbbival egy darabig megpróbálnak egyezkedni.

Ezek fényében szerintem baromira nincs mitől félni. Ha ez megnyugtatná, kérdezzen rá ő is. :)