Tényleg ennyire könnyen ki lehet bújni "törvényesen" hatalmas tartozások alól?

Nem kellett eltartani a gyerekeiket, már felnőttek voltak és dolgoztak, csak még a szüleikkel éltek, mikor kimentek. A kinti munkahelyet és lakhatást ismerősökön keresztül intézték (nyilván fű alatt).

Könnyűnek azért könnyű, mert ők eleve olyan család voltak, akik elég igénytelenül, életművész módon éltek itthon is, rengeteg mindenbe belekaptak, de semmit nem fejeztek be, sosem foglalkoztatta őket különösebben, hogy mi van a nevükön (ha annyira érdekelte volna őket, akkor nyilván legalább megpróbáltak volna törleszteni). Most is már úgy vannak a tartozásukkal, mintha már lezárt dolog lenne. Nem bujkálnak, nem küzdenek a megélhetésért, hanem utazgatnak, buliznak, élik világukat, mintha mi sem történt volna.

Én az említett család rokona vagyok, igazából semmi közöm ahhoz, hogy mit csinálnak, csak azért tettem fel kérdést, mert furcsa volt, hogy ha tényleg ilyen könnyen meg lehet szabadulni a tartozástól, akkor hogyhogy nem csinálják ugyanezt tömegesen azok, akik felelőtlenül vesznek fel hiteleket.

Az országot nem szeretném leírni, nem akarom, hogy esetleg beazonosíthatóak legyenek (nem Németország vagy Anglia, ahol több millió magyar él), de ők is Nyugat-Európában laknak.

A nőn keresztül hallottam a férfiról annyit, hogy pár éve hazaköltözött. Szakmunkás végzettsége van, ház körüli, alkalmi, kétkezi munkákból él. Már akkor sem nagyon volt soha rendes, bejelentett munkahelye, mikor itthon élt.

A gyerekeket nem kellett eltartani, írtam, hogy dolgoztak ők is. Amikor kiköltöztek, először ismerősnél, sógorkoma alapon laktak. Amikor elköltöztek saját albérletbe, akkor már a gyerekek is beleadtak a költségekbe (amíg a szüleikkel laktak).