Mivel járna, ha egy bt-ben az alábbiak szerint megváltoznának a tagok?

Ugye csak szórakozol?

Majd biztos itt tartok adótanácsadást dec 28-án.

A kérdések fele egyébként marhaság.

Hogyan ruházhatja át az apa a vejére a kültagságából adódó tulajdonrészét? Ez mivel járna adózás, bejelentési kötelezettség, egyebek tekintetében? A cég oldaláról és a magánszemélyek oldaláról?

Eladással, ajándékozással is átruházhatja, vagy kiválással és a törvényes működés feltételének megteremtése céljából is beléphet az új tag.

Adózást a Bt alapító okiratába foglalt jogviszonyok fogják meghatározni. Ha társas vállalkozóként lenne biztosított, akkor meg az, hogy máshol van e biztosítási jogviszonya.

- Hogyan adhatja át a jelenlegi beltag lány az újként belépő férjének a beltagságot, és mivel járna a csere adózás, bejelentési kötelezettség és egyebek szempontjából? Szintén érdekelnének a vonzatok a cég oldaláról is és a magánszemélyek oldaláról is.

Ugyanazzal a lépéssel mint az első és ugyanaz mint az első, de ezt egy lépésben az új tag belépésekor az alapító okirat módosításakor át lehet írni. Esetleg beleírni, hogy ki milyen formában látja el a képviseletet, és milyen formában ( megbízási jogviszony, munkaviszony, vagy társas vállalkozó . Ezen múlik minden járulék, meg adó kérdés szinte ami magánszemélyként érint. A bt-t meg költségként. Ez lehet 0 Ft is, ha megbízási jogviszonyba látja el, de akár teljes járulékos is, vagy részmunkaidős foglalkoztatott is )

- Lehetséges, hogy egy bt.ben a beltag tulajdonhányada lényegesen kisebb legyen (10% alatti), mint a kültag tulajdonrésze? Jár ez valamilyen egyéb elbírálással adózás vagy bármi más szempontból?

Nincs kikötve %-os arány, de szavazati többség szempontjából fontos lehet, hogy ki hozza akkor így a döntéseket igazából, ki mennyit kap osztalékként, vagy épp kinek mekkora vagyona keletkezik ezáltal.

- Egy ilyen átalakítás után kell önellenőrzést kezdeményezni vagy esetleg a hatóságok maguktól is ellenőrzik a vállalkozást?

Cégbíróság alapból ellenőrzi a céget, addig be sem jegyzi a változásokat, de szerintem Te másra gondolsz.

Annyira ellenőriz a cb, hogy simán bejegyez beltagnak egyéni vállalkozót...

Adózást a Bt alapító okiratába foglalt jogviszonyok fogják meghatározni.

Véletlenül se írjatok bele ilyent, rég nem kötelező, emiatt kell a legtöbb módosítás később... Most van munkaviszonya az üv-neki, megbízással üv, pár napra megszűnik, hopp, min járulékalap máris.

Ha pár napra megszűnik a biztosítotti jogviszonya, akkor arra a le nem fedett időre fog csak teljes járulékot fizetni, nem a teljes hónapra. Ehhez nem kell módosítás, csak a NAV felé lejelenteni a biztosítási jogviszony változást.

Ezt meg előre senki nem látja. Ahogy akkor sem kell módosítást végezni, ha meg annyira felfut a cég, hogy főállásúvá válik az üv. a cégben.

A Cb meg leginkább, az alaki szempontok és esetleg a cégvezetéstől eltiltott személyekre vonatkozólag néz szét alapításkor, vagy változás bejegyzés után. A bt még egy taggal is működőképes, ha éven belül a Cégbíróság felszólításra helyre állítják a törvényes működési feltételeket és belép egy új tag (férj), amivel ígyis-úgyis módosítani kell az alapítót, csak az nem mindegy, hogy akkor hogyan és mit,-ami kihat az adózásra és a cég költségeire hosszabb távon is akár - de amit kérdez azt egy lépésben meg tudja csinálni a módosításkor, nem kell két lépésben a bel-és kültagot felcserélnie.

Ehhez nem kell módosítás, csak a NAV felé lejelenteni a biztosítási jogviszony változást.

Hagyd abba az önjelölt tanácsadást, mert tele van hülyeséggel. Ne alapozz arra, hogy pár nap. Arra kell készülni egy ai-val, tsz-szel, hogy úgy készüljön el, hogy a lehető legkevesebb módosítást igényelje, ha változás van.

Mert lehet, hogy csak pár nap a munkanélküliség, de lehet tartós. Akkor pedig máris jobb a cégnek a munkaviszonyos üv. Ja, hogy nem lehet, mert ahhoz módosítani kell? Némi emelt járulékalap meg ügyvéd, cb illeték nem gond... Neked, aki gondolkodás és előrelátás nélkül időd az észt.

:-) Én csak mint korábbi másodállású, majd főállású bt üv. írtam ezt akkoriban ennyire voltam előre látó, hogy 13 éve működik a cég, összesen 2 változással az évek alatt.

Az egyéni adottságokat sem ismerve, nem tudom mi lehetne a hülyeség a lehetőségek felvázolásában,amibe benne van a munkaviszonyos is, mikor koránt sem biztos, hogy a munkaviszony lesz a leggazdaságosabb a cégnek, ha a másodállású üv-nek olyan biztosítási jogviszonya,- pl. akár nyugdíja, akár biztos munkahelye van - ami nem szűnik meg könnyen.:-))

Elhiszem, hogy két ünnep között nem könnyű fizetős szolgáltatást ingyen nyújtani és "nem várható el" a kérdezőtől hogy ilyet merjen kérdezni, de nem is kötelező szvsz egy ingyenes fórumon válaszolni, ha ennyire nehezére esik az embernek.

Azt, hogy mikor és hogy éri meg számos egyéni tényezőtől függ. Ezzel kapcsolatban pl a már meglévő könyvelővel lehet célszerű egyeztetni, vagy átgondolni és kiszámolni, hogy mi a fontosabb és az optimálisabb rövid, közép- vagy hosszabb távon.

Szerintem munkaszerződésnek és a járulékok fizetésének akkor van értelme, ha nem biztos 5 éven belül a biztosítási jogviszonya ( pl. nem piacképes szakmai tudással, nem magas kvalifikációs , vagy nagy fluktuációs munkahely, stb. esetén )

Ellenben, ha valaki válogathat is a munkahelyek között a szakmai tapasztalatával, vagy épp olyan szektorban dolgozik ahol jellemző a munkaerő hiány,akkor ilyentől tartani szinte felesleges.

Emellett meghatározó lehet az is, hogy milyen tevékenységi körben "viszi a vállalkozást" és azon belül személyes közreműködő is a tevékenységben, vagy csak az adminisztrációt viszi.

Lehet munkaviszonyos heti akár 8 órában is nettó 60.000 ft bérért,havi 49.000 Ft járulék fizetéssel, de akkor a személyes közreműködése, időben nem lehet több ettől. Vagyis pl. egy napi 8-10 órát nyitva tartó üzletet nem fog tudni vezetni heti 8 órában, de egy online webáruház már hihetőbb.

Kérdés van-e értelme kidobálni erre havi 49.000-et, a kültag járulékai mellett ( ha van ), ha eleve nincs veszélyben az állása, ne adj isten még gyerek is közbe jön a házaspárnak és pl. gyesre megy a gyerek mellett, vagy tovább képzi magát nappali tagozaton középfokon, vagy felsőoktatásban, stb.

Mivel akkor már eleve nem ideális a munkaviszony, hanem a másodállású társas vállalkozó éri meg, és ténylegesen csak a kivét után fizet járulékot, ha egyáltalán ki is akarja venni majd pl. az év végi osztalékot és nem inkább a vállalkozás fejlesztése, bővítése, pályázat, vagy hitelképessé tétele a cél.

Ha meg nem szempont a biztosítási jogviszony, mert eleve biztosított máshol, és beéri a havi 49.000 Ft-os járulékos 60.000 nettó felével, másodállásban, akkor meg a mindenkori minimálbér 30%-ig eleve adómentes jövedelme lehet megbízási jogviszonyban, igaz nem is ad biztosítotti jogviszonyt.

Bővebben példákkal együtt a nav 12.számú füzete lehet mérvadó.