Kis társasházban lakunk és el szeretnénk adni vagy kiadnánk az egyik helyiséget mennyi SZJA-t kellene fizetni?

Az SZJA mértéke az adóköteles jövedelem 15 %-a.

Az info kevés ahhoz, hogy konkrétumot mondjunk.

Ha eladod, akkor melyik évben került az értékesített ingatlan a tulajdonodba, és milyen értéken? Melyik évben fogod eladni, és mennyiért?

Ha kiadod, akkor milyen módon? Havi bérleti díj összege? A rezsit Te fizeted tovább és beszeded a bérlőtől, vagy a szolgáltatásokat átíratod a nevére, és Ő fizeti tovább?

Stb...

Már csak azért is a bérletet javasolnám, mert akkor a ház valamelyest befolyásolni tudná az ott folyó tevékenységet. Ha túl zajos, vagy egyéb gond van vele, lehet szerződést bontani. Ha viszont valaki megvette, akkor lényegesen kevesebb lehetősége vana társasháznak.

Eladni esetleg akkor lenne érdemes, ha az egy lakáshoz olymódon csatlakozik, hogy a lakást lehetne vele bővíteni. Tehát ha az egyik tulajdonos venné meg. Ez is alaptó okirat módosítással járna egyébként, hasonlóan ahhoz, ha ebből a helyiségből önálló albetétet képeznek, és úgy adják el. Kiadni viszont ki lehet különösebb adminisztráció nélkül.

kiadásnál 15% az adó, ugyan úgy, mint magánszemély esetén. Ugyanakkor van egy lényeges különbség: a társasház költséget nem számolhat el, ezért célszerű, ha minden közművet a bérlőre iratnak, és azt közvetlenül ő fizeti a szolgáltatóknak.

Az eladás bonyolultabb. Ott ugye először módosítani kell a társasház alapító okiratát. Ez sincs ingyen, albetétenként 6600 Ft (a meglévő albetétek is módosulnak). Ez után kerülhet sor az eladásra. Alapvetően mindig a jövedelem után kell adózni, tehát eladáskor a bevételből le lehet vonni a szerzéskori értéket. Másfelől az így kijövő összegnek nem az egésze után kell adózni, az folyamatosan csökken. Lakásnál már 5 év után nem kellene adózni, de ez az új albetét bizonyára nem lakásként lesz bejegyezve, így 15 év után nem kell adózni.

Ez idáig elég egyértelmű. Nagy kérdés, hogy ebben az esetben mi a szerzéskori érték, és a szerzés ideje.

Általában ha a szerzéskori érték nem meghatározható, akkor a vételár 75%-át kell annak tekinteni. Így igaza lehet annak, aki szerint az eladási ár 25%-ának a 15%-a fizetendő.

A másik nagy kérdés a szerzés ideje. Erős a gyanúm, hogy az nem lehet korábbi, mint az albetét bejegyzésének időpontja (mégha az albetét fizikálisan létezett is korábban), de erről érdemes lenne egy ügyvédet megkérdezni. Amennyiben esetleg a ház építésének éve, vagy az eredeti társasházi bejegyzés időpontja a mérvadó, akkor a fent kiszámolt adó még csökkenthető az eltelt évek alapján.

Tehát a két kapott információ nem üti egymást, a másodikban annyi pontatlanság van, hogy nem 20, hanem 15 év után lesz nulla az adó. De mint fent írtam, azt, hogy az évek honnan számítanak, érdemes ügyvédtől megkérdezni, vagy egy NAV állásfoglalást kérni.