Mi a modja a lakaskiadasbol szarmazo bevetel adojanak a visszaigenylesenek?

hogyne lehetne. Nyugdíjpénztár nem tudom, hogy működik, ha már nyugdíjas az ember, de egészség-önsegélyző pénztarba lehet, ha tag (és van befizetés).

Év végén megcsinálja az adóbevallást, ott bevallja a jövedelmet, és a megfelelő oldalon meg beírja a pénztári befizetését, a pénztár nevét, stb.

Az adó a jövedelem 15%-a. Tehát a bevételből levonhatja a költségeit, és a maradék 15%-a az adó. Negyedévente kell egyébként adóelőleget fizetni, de bevallást csak év végén.

Az ingatlan kiadás nem hat a szolgálati időre és a leendő nyugdíj összegére sem, mivel nyugdíjjárulék fizetésre nem köteles a bérbeadás után.

Arra figyeljünk, hogy a bevételből csak azok a költségek vonhatók le, amiket hitelt érdemlően igazolni tud, vagy azok - az igazolást nem igénylő költségek -, amelyeket az SZJA törvény enged.

Valamit nagyon keversz...

Tisztázzuk a fogalmakat:

Bevétel az, amit a bérbeadó fizet Neked. Ha a rezsi összegét is fizeti, akkor az is bevételnek számít a bérleti díjon felül.

A bevétellel szemben költséget lehet elszámolni, amely szorosan összefügg a bérbeadási tevékenységgel és hitelt érdemlően tudod igazolni.

Ha van a gázdíj befizetéséről egy csekked, az kevés, mögötte kell, hogy legyen a hozzá kötődő számla is. Fordítva is igaz, ha csak a számlád van, de nem tudod igazolni a befizetését, akkor azt sem számolhatod el költségként.

A törvény kétféle költségelszámolási módot enged meg.

Az egyik, amikor igazolod a költségeket és TÉTELESEN levonod a bevételekből, a másik, amikor nem kell igazolni semmi költséget, hanem a kapott bevétel 10 %-át tekintheted költségnek és azt vonod le a bevételből. Ezt akkor is megteheted, ha egyáltalán nem volt a tevékenység után semmilyen költséged.

Amikor a bérbeadást elkezded, eldöntöd, hogy melyik költségelszámolási módot fogod alkalmazni, és egész évben azt vagy köteles végigvinni. Váltogatni nem szabad őket!

A bevétel és költség közötti különbözet lesz az adóköteles jövedelmed, amely után 15 % az SZJA teher. Ha ez a kiszámolt jövedelem eléri az 1 millió forintot, akkor egészségügyi hozzájárulást (EHO) is kell fizetni utána, de nem csak az 1 millió forinttól, hanem az elejétől kezdve, tehát az 1 millió forint után is.

Az SZJA törvény mellékletei (talán 3-as melléklet) határozza meg, hogy milyen költségeket lehet elszámolni a bevétellel szemben, és milyen költségek elszámolását tiltja meg.

Azon kívül különböző nyilvántartásokat is vezetni kell, a kötelező tartalmi elemeit szintén az SZJA törvény valamelyik melléklete tartalmazza.

kérdezted konkrétan a rezsit, és a közös költséget.

ha a közműveket áriratod a bérlő nevére, akkor az nem lesz kiadás, és nem lesz bevétel sem. Ha a te neveden vannak a számlák (de esetleg közvetlenül ők fizetik), akkor az bevétel, és költség is. A közös költség viszont mindenképpen a te költséged (és ha áthárítod, akkor a bevételed is), azt nem lehet átiratni a bérlőre.

Szóval amikor eldöntöd, hogy tételes költségelszámolást, vagy átalányt érdemesebb választanod, akkor ezt figyelembe kell venni. Valószínűleg a tételes költségelszámolás fogja megérni.