Kft havi járulékos költségei 2017-ben?

Nem tudod, mennyit fizetsz az alkalmazottaknak? Gyere le jóisten, az ételt ne rágjuk meg helyetted? :(

Mi a fenének így céget átvenni, hogy semmit, de tényleg semmit nem tudsz? :(

-alkalmazottak fizetése és járulékai.

-áfa

-helyi iparűzési adó

-társasági adó

-könyvelő,banki díjak

Az első hozzászóló kapja be, csak a helyet foglalja...

[link]

Az 1997. évi LXXX. törvény szabályozza a foglalkoztatóknak és a biztosítottaknak a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségeit, kötelező befizetéseit. (A törvény rendkívül régi, s ezáltal össze -vissza módosítgatott.)

Évek óta tudjuk, hogy a főállású egyéni- és társas vállalkozók minimális járulékkötelezettsége azt jelenti, hogy akkor is kell járulékot fizetniük minden hónapban, ha ténylegesen nem vesznek fel jövedelmet a vállalkozásukból, illetve csak kisebb összeget, mint az előírt (mondhatni akár, fiktív) járulékalap.

Nincs azonban minimális járulékkötelezettsége annak a vállalkozónak, aki munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban biztosított, és azután fizetik utána a közterheket, mert ebben a másik jogviszonyában tekinthető főfoglalkozásúnak, vagy saját jogú nyugdíjas.

A minimumjárulék szabályát évekkel ezelőtt azért vezették be, hogy a vállalkozók ne kerülhessék ki a járulékfizetési kötelezettséget. Nem is lenne ezzel különösebb baj akkor, ha jól működne a gazdaság és hatékonyan üzemelnének a vállalkozások.

A minimálbér és a garantált bérminimum 2017. évi megemelése – melyet még egy szorzószámmal is meg kell emelni, mint járulékalapot, - nagyon rossz hatással van a néhány fős kisvállalkozások költségeire.

Hasonlítsuk össze az előző év és az idei év ezzel kapcsolatos költségeit! Az ügyvezető járulékalapjának kiindulási pontja a minimálbér, a személyesen közreműködő tulajdonosnál pedig a garantált bérminimumból kell kiindulni.

A táblázatból látható, hogy ebben a rendszerben, vagyis a minimum-járulék fizetése esetén az ügyvezetőnek havi 60 562 forint járulékot kell befizetnie saját maga után, ami éves szinten 726 744 forintot jelent. (Egy 2-4 fős kisvállalkozás miből gazdálkodja ezt ki? Főleg, ha még a dolgozóknak is kell munkabért emelni?)

Ha egy személyesen közreműködő, vagyis dolgozó tulajdonos után kell minimum-járulékot fizetni, az havi 76 476 forint kiadást jelent, ami éves szinten 917 712 forint.

Ha figyelembe vesszük a kötelező és emiatt szükségessé váló egyéb béremeléseket is, akkor a mikrovállalkozások egy jelentős része ellehetetlenülhet. Ezen vállalkozóknak menekülniük kell!

Vagy munkaviszonyba, vagy a KATA rendszerébe, bár ezek sem csodaszerek (a kivát is érdemes lehet fontolóra venni – a szerk. megjegyzése). Ha nem változtatnak, akkor létszámcsökkentés lesz a vége, hiszen az adórendszer még azt is elvárja a vállalkozásoktól, hogy az éves nyereség az éves bevétel két százaléka legyen.

A termelékenységen és a hatékonyságon is változtatni kellene. Természetesen senki egy percig sem vitatja, hogy a jövedelmek emelése szükséges, de a gazdaság állapota és az egységnyi idő alatt elvégzett munkamennyiség ellentétes irányba hat. A minimumjárulék ebben a formában sok mikrovállalkozást hoz nehéz vagy épp lehetetlen helyzetbe.