TB hátralék fizetése hol történik és kinek?

Egyelőre ne foglalkozz vele, ha még nem adták át a NAV-nak behajtásra. Ha ez bekövetkezne, majd kapsz a NAV-tól levelet. Ha nem próbálják behajtani, 5 év alatt elévül a tartozás.

Ha esetleg jönne a NAV-tól leveled, hogy tartozásod van, akkor írhatsz méltányossági kérelmet. Ebben viszont részletezned kell hogy neked és a veled egy háztartásban élőknek milyen a jövedelmi és a vagyoni helyzete, milyen kiadásaitok vannak (ezt számlákkal igazolni), és bizonyítani, hogy a tartozás megfizetése veszélybe sodorná a megélhetéseteket. Lehet, hogy valamennyit elengednek, ha nem is az egészet, bár ez ritka.

A részletfizetéshez is kérelmet kell benyújtani, és itt is igazolni, hogy milyen bevételekből tudna ez megvalósulni. Maximum 12 hónapra adják meg.

Az OEP egészségügyi szolgáltatási járulék tartozást nem fog tudni elengedni, mivel nem neki tartozol vele, hanem az adóhatóságnak. Nem tudom, hogy ki mondhatott ilyen marhaságot a NAV-nál, hogy nem hozzájuk tartozik.

Az OEP csak nyilvántartja azokat a polgárokat, akiknek rendezve van az eü-re jogosultságuk, és azokat is, akiknek nem. A "nem" kategóriába tartozók adatait elküldi a NAV-nak, amely alapján az előírja a tartozást. Éppen ezt látod az ügyfélkapudon. Azt az adóhatósági adófolyószámládon látod, nem máshol.

Ne várd meg, hogy a NAV végrehajtásra adja a tartozást, mert az csak még rosszabb lesz.

A NAV Fizetési Kedvezmények Osztályára írj egy kérelmet, amelyben kéred a felhalmozott tartozásod méltányosságból történő elengedését. Ha erre nincs lehetőség, akkor második opcióként részletfizetést. Indokold meg, hogy miért halmozódott fel a tartozás, és még mindig tanulói jogviszonnyal rendelkezel, nincs módod megfizetni, anyagilag pedig senki nem tud segíteni. Összeget nem kell írni, elég ha azt írod: "az Önöknél fennálló tartozásomra kérem ..."

És igen, létezik, hogy elengedik, de az sok mindentől függ.

Igen, a végrehajtást nem szabad megvárni, viszont fölöslegesen pattogni, hogy rendezni akarod -amikor a kérdésből ítélve nincs pénzed- nem érdemes.

Várd meg a NAV egyenlegközlő levelét a tartozásról. Ez még messze nem végrehajtás! Van rá esély, hogy sose kapsz ilyen levelet és a tartozás elévül.

Amíg megjön a levél (lehet, hogy hónapok, évek múlva fog megtörténni) van lehetőséged pénzt gyűjteni. HA kapsz levelet még bőven időben vagy méltányossági- vagy részletfizetési kérelmet beadni, mert az egyenlegközlő levéltől a végrehajtási szakaszba jutásig is sok idő eltelik.

Aki időt nyer, életet nyer. :-)

Nem osztom az előző hozzászóló válaszát, ugyanis egy olyan tartozás, amelynek a befizetési határideje lejárt, és nem lett rendezve, azonnal végrehajtható.

Az egy más dolog, hogy a NAV még előtte egy kicsit "hátralékkezeli" és csak utána adja át a végrehajtóknak, de nyugodtan megteheti azt is, hogy a vagyonfeltárás után rögtön átadja.

A kérdező írja, hogy az ügyfélkapun látja összegszerűen a lejárt esedékességű tartozását. Akkor mégis mire várjon? Tapsra?

Inkább hasaljon neki a kérelem megfogalmazásának...

Valóban egy lejárt határidejű tartozásról van szó, mégis, a NAV ezt úgy szokta csinálni, hogy kiküld egy levelet, amiben felkéri az illetőt, hogy nyilatkozzon a kérdéses időszakról, volt-e akkoriban bármiféle jogviszonya.

Ha erre nincs reakció, 6-12 hónapon belül küld egy egyenlegközlőt, amiben benne lesz, hogy mennyit kellene befizetni milyen határidővel, késedelmi kamattal stb. Ha nem történik meg ekkor sem a befizetés, akkor szokott végrehajtás indulni, általában 3-6 hónapon belül.

Ha egy bevétellel rendelkező személyről lenne szó, azt mondanám én is, menjen elébe a dolgoknak, rendezze mielőbb. De itt egy diákról van szó, aki valószínű, a szüleivel él egy háztartásban. Hacsak nem koldusszegények a szülei, a méltányossági kérelmet nagy valószínűséggel elutasítják, és ha nincs bevétele, amiből a NAV biztosítva látná a tartozás maximum 12 hónapon belüli törlesztését, könnyen lehet, hogy a részletfizetést se kapja meg.

Ezért én azt mondom, jobban jár, ha egyelőre kivár és elkezd pénzt gyűjteni felkészülve rá, hogy egy nap követelhetik a tartozását. Ami továbbra se biztos hogy be fog következni.

Én ismertem olyan embert, aki évekig csak lébecolt, feketén dolgozott stb. Aztán egy nap végre talált munkát magának Dániában. Bement az OEP-hez, hogy kiváltaná az Európai Biztosítási Kártyát és akkor szembesült vele, hogy neki bizony TB tartozása van és ezért nem kaphat kártyát. Viszont ezt a tartozást a mai napig nem próbálták rajta behajtani (2013-as történet) és jó eséllyel el fog évülni.

"NAV ezt úgy szokta csinálni, hogy kiküld egy levelet, amiben felkéri az illetőt, hogy nyilatkozzon a kérdéses időszakról, volt-e akkoriban bármiféle jogviszonya....."

Ezt akkor teszi meg, ha az orvosnál pirosat mutat a lámpa, vagy bármi más okból kiderül, hogy rendezetlen a jogviszonya.

Ha már megjelenik a folyószámlán a tartozás (elő van írva a fizetési kötelezettség), akkor vagy túl vannak az egyeztetésen, vagy bejelentkezett TB fizetésre, de nem fizetett. Ilyenkor már nincs nyilatkozat tételre felhívás.

"Bement az OEP-hez, hogy kiváltaná az Európai Biztosítási Kártyát és akkor szembesült vele, hogy neki bizony TB tartozása van és ezért nem kaphat kártyát"

Ez se egy teljesen helytálló sztori: Ha az OEPnél azt látták, hogy tartozása van, akkor elő volt írva a fizetési kötelezettség, túl volt a NAVos egyeztetésen, vagy bejelentkezésen, tudta, hogy fizetnie kell és azt is, hogy nem fizetett, ergó tudott a tartozásról. Inkább az lehetett, hogy az OEPnél nem tudta igazolni az ellátásra való jogosultságát (nem volt se biztosított, se egyéb jogon jogosult és ez az ellenőrzéskor kibukott)

Abban meg ne legyen biztos, hogy nem hajtják be rajta -teljesen jogosan- a dán béréből a tartozását, megfejelve a külföldi behajtási költséggel.

Ha a kérdező hallgat a halogatást és sunnyogást ajánlgató 79%-os válaszaira és ücsörög a babérjain, könnyen beleesik abba, hogy inkasszózzák a bankszámláját. Ami ugye előzetes értesítés nélkül történik és így elég kellemetlen meglepetéseket tud okozni. De gondolom, a 79%osnak erre is lesz valami jó kis sunnyogós megoldási ajánlata majd amikor itt felteszi a kérdést a kérdező, hogy "mit csináljak, eltűnt a pénz a bankszámlámról"

Egyeztetésnek mindenképpen kell lenni, mert ha nincs fizetve a TB, az jelentheti azt is, hogy pl dolgozott egy cégnél, de nem jelentették be, vagy kiment külföldre dolgozni az adott időszakban és ezt felejtette el bejelenteni, ezt a NAV-nak tisztáznia kell.

Ezt nyilván a kérdező tudja, kapott-e ilyen levelet, ha igen, sőt esetleg fizetési felszólítást is, akkor valóban, bármikor végrehajtásra számíthat.

Mivel itt azonban egy diákról beszélünk, akinek lehet, hogy bankszámlája sincs, leginkább a szülei ingóságai kerülhetnek veszélybe, ha kimenne a végrehajtó és nem tudnák hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ott semmi nem az adósé.

A kérdező azt írta, járt benn a NAV-nál és ott azt mondták, az OEP-hez tartozik az ügy. Ez nekem nagyon úgy tűnik, látja a tartozását az OEP felé az ügyfélkapun, viszont ők még nem adták át az ügyet a NAV-nak. Azóta neki két éve tanulói jogviszonya is van, tehát a tartozás éppen elévülési szakaszban van.

Amit a 77%-os ajánl, az egész pontosan az, hogy a kérdező szakítsa meg az elévülést mindenféle kérelmekkel, amiket jó eséllyel el fognak utasítani, varrja a szülei nyakába 309000 Ft egyösszegű kifizetését.

"Abban meg ne legyen biztos, hogy nem hajtják be rajta -teljesen jogosan- a dán béréből a tartozását, megfejelve a külföldi behajtási költséggel."

Ezzel nem vitatkozom. És félreértések elkerülése végett, nem arra biztatom a kérdezőt, hogy ne fizessen, de HA még a kutya nem hajtja rajta a tartozást, neki meg amúgy sincs pénze, ne ugráljon. Inkább gyűjtsön pénzt, és akkor lépjen.

Nem egy gyerekről beszélünk. A kérdező érettségi után halmozott fel 309ezer forintos járulék tartozást úgy, hogy már 2 éve ismét diák. Legalább 23 éves.

Ha felsőfokú oktatási intézményben tanul, kell lennie saját bankszámlájának. De ha középfokúban tanul, nagy valószínűséggel akkor is van bankszámlája.

"Ez nekem nagyon úgy tűnik, látja a tartozását az OEP felé az ügyfélkapun, viszont ők még nem adták át az ügyet a NAV-nak."

Ez nettó hülyeség.

A NAVnál biztosan nem mondták, hogy az OEPnél kell fizetnie. Az OEP nem "szed" TB járulékot (pontos nevén egészségügyi szolgáltatási járulékot)

A fizetési kötelezettsége a NAV felé áll fenn, ahogy az adófolyószámláján is láthatja (pontosan fel van tüntetve adónemenként az előírás, a befizetés, az egyenleg és a számlaszám is ahova fizetni kell)

A "TB"-s bejelentéseket sem az OEPhez kell megtenni, hanem a NAVhoz.

A jogosultságot sem az OEPnél kell tisztázni, hanem a NAVnál.

"Amit a 77%-os ajánl, az egész pontosan az, hogy a kérdező szakítsa meg az elévülést mindenféle kérelmekkel"

A kérelmek nem szakítják meg az elévülést. Viszont látja a NAV, hogy az illetőnek szándékában áll az ügyet rendezni, nem pedig telibe kakálja az egészet (tudván, hogy nagy összegű tartozása van) és ez is egy szempont a fizetési könnyítés elbírálásánál.

Egy beadott kérelem nem megszakítja az évülést, hanem "kitolja", akárcsak egy végrehajtási eljárás. Az évülés ideje ezek által hosszabbodik.

Egy előző hozzászóló jól írja, miszerint járulékot a NAV-nak kell megfizetni, mivel ők írják elő és tartják nyilván. Tehát az OEP-nek ehhez semmi köze.

Az OEP azt látja, hogy valakinek van-e biztosítással járó jogviszonya, vagy nincs. Ha nincs, akkor adatot szolgáltat az illetőről a NAV-nak, aki az által előírja a fizetési kötelezettséget.

Ha valami oknál fogva még sem kellett volna előírnia, akkor azt az adózónak kell jelentenie és a formanyomtatványhoz mellékelni az állítását igazoló iratot. Például alanyi jogú GYES ellátottak esetén is ez a helyzet. Nincs biztosítási jogviszonyuk, tehát listán megy az adatuk a NAV-hoz, előíródik a járulék, ha közben az illető nem jelenti a GYES ellátását be a NAV-hoz. Formanyomtatvány a bejelentéshez: 16T1011.