Adószámos magánszemélynek milyen esetekben nem kell negyedévente jelentést készítenie? Van kivétel?

Így van. Adóelőleget kell fizetni, nem pedig "jelentést" készíteni. :)

Év végén van bevallási kötelezettség ugyanakkor, amikor a többségnek. Következő év május 20.

Nem azt fizetsz be, amit gondolsz, hanem pontosan kiszámolod, hogy mennyi a bevételed utáni adóköteles jövedelmed, és annak a 16 %-át fizeted be SZJA-ként, valamint EHO-fizetési kötelezettség is terheli.

SZJA előleget nem kell befizetni, amíg el nem éri a 10 ezer forintot. Amint eléri, akkor az első forinttól utólag is be kell fizetni. Ha máskor nem, akkor az év végi adóbevallásos történetnél.

Mi ebben a bonyolult? Adott időszakban (negyedévente) van bevételed, és vannak igazolt kiadásaid a tevékenységeddel kapcsolatban. A kettő különbözete az adóköteles jövedelem, amely után ki kell számítani az SZJA és EHO előleg összegét. Ez a tételes költségelszámolási mód szerinti adózás.

Van még a 10 %-os költségelszámolási mód szerinti adózás, amely annyit jelent, hogy nem igazolsz költségeket a bevételeddel szemben, hanem a bevételed 10 %-át tekinted költségnek (mindenféle számla stb. nélkül), tehát a 90 %-a után fizeted az adót és EHO-t.

Választanod kell a kettő közül, és egész évben a választott szerint kell számolnod az előlegeket. Év végén válthatsz 10 %-osról tételesre, ha az Neked kedvezőbb adózás szempontjából, de tételesről nem válthatsz 10 %-osra év végén sem.

Mielőtt nekiálltál volna adószámos magánszemélynek lenni, utána kellett volna nézni egy-két dolognak.

Mivel az SZJA előlegre írtam, hogy 10 ezer forintig nem kell befizetni, ezért az EHO-ra az nem vonatkozik.

Mielőtt elkezded a tevékenységet, el kell döntened, hogy év közben az adó- és EHO-előleghez milyen módon határozod meg a jövedelmed. Erre a már leírt két lehetőség közül (sőt 3!) választhatsz. A harmadik az, amikor a teljes bevételed után adózol és EHO-zol le, mert nincs kedved költségeket számolni, elteszed azokat év végére.

Tehát vagy teljes bevétel után, vagy tételes költségelszámolás alapján, vagy a 10 %-os költségelszámolás alapján. Eldöntöd, hogy Te melyik alapján szeretnéd meghatározni ÉV KÖZBEN az előlegeket. Aztán egész évben aszerint csinálod, nem váltogathatod a variákat.

Majd év végén leülsz egy kockás papír mellé, és elkezdesz újra számolni. Kijön egy végeredmény, és Te rájössz, hogy év közben ugyan a 10 %-os szerint számítottad, de Neked jobban megéri a tételes szerint meghatározni a jövedelmed, mert több költséged volt vele szemben, mint a bevételed 10 %-a. Lám, milyen ügyes voltál, és kértél a költségeidről számlát is a boltokban egész évben. De jó, mert akkor meg tudod azt csinálni, hogy elszámolod inkább azokat költségként, és nem a 10 %-ossal számolsz a bevallásban.

Ha év közben a tételes mellett döntöttél, akkor ÉV VÉGÉN A BEVALLÁSBAN már nem térhetsz át másik elszámolási módra.

Ha a bevételed után határoztad meg az adóelőlegedet, akkor ÉV VÉGÉN a 3 varia közül bármelyiket választhatod, ha az Neked előnyösebb.

Az adószámos magánszemély nem gazdasági társaság, tehát nem kettős könyvvitelre kötelezett, hanem egyszeresre. Pénzforgalmi szemléletben nézzük a bevételeit és kiadásait. Azzal számolunk, ami után pénzforgalom volt, és abba az időszakba tesszük bele, amikor ez megtörtént.

Az előlegeket a negyedévet követő hó 12-ig kell megfizetni. Ha az adott negyedévben nem volt például bevétel, akkor természetesen nincs mit megfizetni.

Ajánlom a 02-es információs füzet elolvasását. :)

[link]