Mit jelent az, hogy egy munka adó szempontjából bejelentett, de TB nem jár?

megbízás esetén is adóköteles a jövedelem, de ha a megb. díj nem éri el a minimálbér 30%-át, akkor nem válsz biztosítottá.

Előző, ha hallgató dolgozik és járulékfizetésre kötelezett, akkor azáltal lesz biztosított, benne van a törvényben kivételként, hogy utána az állam nem utal a tb-nek. Nemrég volt is belőle gond, egy fiatal srác a Mekiben dolgozott, baleset érte, és kiderült az orvosnál, hogy nem biztosított, annak ellenére, hogy nappalis hallgató. MErt a diákszövetkezet nem fizette be a járulékát, viszont be volt jelentve a nav-nál, és az állam sem fizetett emiatt utána.

Az, hogy valami keletkeztet-e biztosítottságot, vagy milyen járulékokat, közterheket kell fizetni utána, és a dolgozó milyen ellátásokra jogosult a díjazása után attól függ, hogy a foglalkoztatása milyen jogviszonyban történik.

Diákszövetkezeten keresztül vállalt munka után csak 16 % SZJA előleget vonnak le, semmi mást. Tehát a NAV tud róla, kell is bevallást készíteni, de biztosítottságot nem keletkeztet, mivel nem járulék-köteles a dolog.

Ha munkaviszonyban történik ugyanez, akkor automatikus az adó- és járulék-fizetési kötelezettség, a biztosítottság, és a dolgozónak jár utána minden, még a nyugdíjnál szolgálati időnek is számít, és a nyugdíjához alap is.

Ha megbízási jogviszonyban dolgozik, akkor kizárólag akkor válik biztosítottá, ha a havi bérezése eléri vagy meghaladja a minimálbér 30 %-át. Ilyenkor biztosítottá válik, vonnak tőle mindent, mint egy munkaviszonyostól és a nyugdíjba is belevonják a dolgot. Ha nem éri el, akkor csak SZJA-t vonnak belőle, és nincs biztosítottság.

Egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munkavállalás) sem keletkeztet biztosítottságot.

Tehát az adó és tb. két külön dolog. Ha valami adóköteles, attól még nem biztos, hogy jár vele biztosítottság, ami más ellátásra (tp., thgy. GYED, nyugdíj stb.) is jogosultságot jelent.

Minden olyan időszak, és jövedelem alapja a nyugdíjnak, és a szolgálati időnek, amely nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséggel jár, tehát vonnak belőle 10 % nyugdíjjárulékot. Ha nem vontak (mert nem alapja a nyugdíjjáruléknak), akkor az nem is számít bele. Kivételt képez egy-két dolog, mint például thgy., táppénz ideje, stb. Ezeket a törvény külön nevesíti.

Az egyszerűsített foglalkoztatás sehogy sem keletkeztet biztosítottságot.

A megbízási jogviszonynál van a minimálbér 30 %-át meghaladóan biztosítottság.

Az utolsóként leírtak alapján még mindig nem tudom tutira kibogózni (és szerintem Te sem nagyon vagy vele tisztában), hogy akkor most hogyan is dolgozol, milyen jogviszonyban? Ez a nem mindegy...