Kicsit megzavarodtam, ha a 5. számlaosztály a T oldalon nő, akkor a saját termelésű készletek állomány növekedését miért T 251 - K 581 számoljuk el?

Ha jó kategóriába tetted fel a kérdést, akkor azt mondom, az életben sem lesz belőled könyvelő, ha pedig vállalkozó vagy, ne is próbáld megérteni, bízd a könyvelőre

Ha tanulsz, és vizsgára készülsz, akkor rossz a kategória, de a tanulás során vissza kell menned az alapokhoz, és azokat kell először alaposan megtanulnod, mert most úgy néz ki, eléggé elcsúsztál.

1-es vagyok!

Szóval ezt a könyvelési tételt az "elsődlegesen költséghely, költségviselő" (=7-es számlaosztály) könyvelés alkalmazása során könyveljük és az 5-ös számlaosztályba csak "másodlagosan". Évközi és év végi zárások idején, amikor készletre (=raktárra) vesszük a saját termelésű készletek értékét (=7-eseken összegyűjtött költségek csökkennek, az 581-es nő, majd a raktári készletszámla nő, és az 581-es csökken)

Ha "elsődlegesen költségnem" elszámolás szerint (=5-ösökre) könyvelsz, akkor viszont nincs ez a könyvelési tétel.

Szóval, gondold meg, akár könyvelőként, akár vállalkozóként, akár diákként botlottál bele ebbe a problémába, hogyan, merre tovább???

:-)

Azért reméljük a kérdező is már csak fáradt a tanulástól, vagy nem rég kezdték még a dolgot.

Nekem is ez volt számvitel vizsga előtt, hogy éjjel-nappal azt tanultam, de annyira be voltam gazolva a vizsgától, hogy gyakorlatilag a rengeteg tanulás ellenére is napról-napra egyre kevésbé voltam biztos a tudásomban, olyan dolgokon megakadtam és néztem utána újra és újra, hogy jól csinálom-e, amiket egyébként már kiráztam a kisujjamból. :)

Persze, de az 581 neve Átvezetési számla.

Amikor folyik a termelés (=készül a termék), akkor ahhoz felmerül az alapanyag költség, ezt rögtön 711-re könyveljük, meg a másik termék alapanyag költségét a 712-re, stb. stb. A műhely dolgozóinak bérét + közterhét, attól függ, hogy melyik termék gyártásában vesznek részt, szintén rákönyveljük a megfelelő 7-esre, a művezető bérét+ járulékát, a műhely villanyszámláját már 6-osra, mert mindkét terméket terheli. Valamilyen vetitési alap segítségével megosztjuk a két termék között és a 6-ost lenullázzuk, rátesszük a 7-esekre. Majd amikor a termék elkészült, összegyűlt az összes költség a 7-eseken, akkor a saját termelésű készlet értékét könyveljük: T 581-K711.

Az 581-en lesz egy egyenleg, amely a tényleges bekerülési (=gyártási) költség, és az elszámoló ár közötti különbözet, ezt kell az árkülönbözeti számlára könyvelni. Ha jól emlékszem a 29-es főkönyvi számla.

Közel 47 évvel ezelőtt tanultam, több mint 30 év óta már csak az elsődleges költségnem = 5-ösökre való könyvelést csináltam a gyakorlatban. De megtanulni attól meg kellett, és ezt csak úgy lehet, ha lépésről-lépésre minden egyet részét alaposan odafigyelve megtanulod, a logikáját megérted.

Szóval ha "beugrott" volna az, hogy az 58-as neve = Átvezetési számla, akkor talán te is eljutottál volna idáig, amennyiben valóban diák vagy, és vizsgára készülsz.

Változatlanul az a gyanúm, hogy botcsinálta vállalkozó akarja a saját könyvelését "én is meg tudom csinálni, mi a fenének tartsak könyvelőt" módon tetted fel a kérdést.

Te jó isten.... elsődleges ötösben is könyvelünk az 58-as számlákon befejezetlen termelést pl. És ez kivétel, mivel itt az állomány változás kerül bele az eredménykimutatásba év végén, és azért innét veszed készletre a dolgokat, mert van benne esetlegesen mindenhonnét egy kicsi... EGy kicsi anyag, egy kicsi bér, egy kicsi járulék, egy kicsi egyéb szolg, és tulajdonképpen azok a helyükön maradnak, csak a készletre vétel már egy félkész termelés , tehát egy elkezdett folyamat csak nincs befejezve. ERgo a költségei már felmerültek, és azt az időszakot is érintik, viszont a bevétel lába majd jövőben lesz.

Tehát vegyünk egy nagy gépek javításával foglalkozó vállalkozást. mondjuk hat gépen van folyamatban javítás, melyek 12 31-én még csak bizonyos készültségi fokba tartoznak, és csak január vagy februárban (köv év ) lesznek készen. Mivel a munkafolyamat már elkezdődött így nincs költségelhatárolás a klasszikus értelemben, hiszen az a helyén van, az anyag már felhasznált, x munkaórát már ráfordítottak. A különböző típusú költségek alapján ksézített kimutatás szerint ezen a technikai számlán keresztül vesszük készletre a befejezetlen termelést. És nagyon nagy jelentősége van hogy így teszünk. Gondoljunk az iparűzési adóra, ugyanis ott kijön az ipa alapból az anyagköltség egy része, és ez anyag költség is marad.

A költségnem átvezetési számla pedig az 59... no comment.... hát lássuk akkor a kérdezőből vagy belőled nem lesz könyvelő kedves válaszoló, vagy gyakorló könyvelőként nem mondom mit csinálj...

EGyébiránt pedig ez egy elég érdekes összefüggés az 58-s számlacsoportnál amivel tapasztalatom szerint az iskolában érintőlegesen foglalkozik a tanár, ha foglalkozik, és az eredmény sok sok hibás mérleg... És TAO alap... Soroljam még?

Gyakorló könyvelők zöme még csak hallani se akar róla....

Igen, később én is rájöttem, hogy valahol, valamit nagyon összekavartam. De mint írtam is, nem most volt, amikor tanultam. Másrészt már 3 éve nyugdíjban, tehát a gyakorlatból is kezdek kimenni.

Változatlanul az a véleményem, hogy egy vállalkozó szenved azzal, hogy net-ről tanuljon meg kettős könyvvitelt, nézd meg, a kérdező milyen linket rakott fel, amiből meg akarja érteni, miért is könyvelne az 5-ös követel oldalára?

Egy diák jelenleg nyári szünidőn van, és nem vizsgára készül, ahogy itt valaki az előzőekben írta!

Márpedig ha minden próbálkozó vállalkozót "megtanítunk", megtanítasz könyvelni, hamar felkopik az állad, miből fogsz a végén megélni?? Én a nyugdíjamból azért még elvagyok!