Van-e lehetőség arra, hogy ú. n. "7-es adószámmal rendelkező magánszemély" saját maga fizesse a járulékait meg az SZJA-t egy számlában lévő tétel után? Ilyenkor mit kell ráírni a számlára, vagy kell-e erről valami külön nyilatkozat?

Ha kifizetőnek minősül az, akinek a számlát adod, akkor olyan nincs, hogy nem hajlandó fizetni a járulékokat. Ez nem szerelem kérdése, hanem rá nézve kötelező.

Ha a nevére állítasz ki számlát, és Ő mégsem fizeti be utána a közterhet, akkor egy adóellenőrzés alkalmával majd megbüntetik, Neked ehhez úgymond semmi közöd.

Ha nem kifizető az illető (magánszemély), akkor úgyis Rád hárul ez a kötelezettség. Ebben az esetben a számlán lévő összeg után kiszámolod a fizetnivalót és rendezed az állam felé a közteherhez kapcsolható bankszámlaszámra.

Ez ugye negyedéves fizetési kötelezettséget jelent, minden negyedévet követő hó 12-ig kell rendezni, ha a Te dolgod. De ha kifizetővel állsz szemben, akkor Neked ezzel nem kell foglalkoznod, mert az Ő dolga. Levonja az adóelőleget, annyival kevesebb összeget kapsz kézhez, a levont adóelőlegről valamilyen igazolást állít ki, amit Te majd - mint Tőled levont/befizetett adóelőleg - az adóbevallásodnál figyelembe veszel.

Nehogy már Te rendezd helyette a közterhet!

Sajnálom, hogy "lekéstem" a válasszal, de szabadságon voltam, szabadság alatt pedig nem dolgozom...:)

Azért megírom, hátha a későbbiekben segít. Egy másik adószámos MAGÁNSZEMÉLY nem kifizető, mivel a törvény alapján kifizető: "a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet"... stb., tehát a JOGI személy.

Hogy egy adószámos magánszemélynek milyen fizetnivalói vannak, azt sok minden befolyásolja. Például a jogállása.

Megbízási szerződés alapján dolgoznak általában az adószámos magánszemélyek. Az elvégzett munka után állítanak ki számlát, vagy jogi személynek, vagy magánszemélynek. Ha jogi személynek, akkor a jogi személy köteles meghatározni a megbízási díj és az ahhoz köthető időintervallum alapján, hogy a megbízás mit keletkeztet. Lesz belőle biztosítottság, vagy sem. Ha nem lesz, akkor csak SZJA-előleget von belőle, és befizeti utána az EHO-t. Ha lesz, akkor majdnem mindent von a megbízási díjból, mint egy "munkaviszonyostól", és befizeti a mindenkori közterhet is utána (szociális hozzájárulási adó), valamint arra az időszakra bejelenti a "dolgozót" az adóhatósághoz.

Ha nem jogi személy a KIFIZETŐ, hanem magánszemély, akkor az adószámos magánszemély köteles - kifizető hiányában - meghatározni az SZJA előlegét, valamint az utána fizetendő EHO-t. Ilyen esetben nincs nyugdíjjárulék, meg egészségbiztosítási járulékok, szociális hozzájárulási adó, csak SZJA (előleg), valamint 27 %-os mértékű EHO.

Nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék akkor merülhet csak fel, ha kifizetőnek minősül az, akitől a díjazást kapod, és keletkezik is belőle biztosítotti "státusz".