Hogy működik ez pontosan?

Van egy vállalkozás, amelynek vannak bevételei, valamint a tevékenységével szorosan összefüggő és számvitelileg elszámolható kiadásai/költségei. Ilyen költsége lehet egy fotósnak például a cég nevére szóló számlára vásárolt fényképezőgép. Nagyon leegyszerűsítve: Ezt a fényképezőgépet akkor tudja megvenni, ha van rá a cégnél bevétel is, amiből ki tudja fizetni az árát. Mivel a számvitelében elszámolja a fényképezőgép beszerzését, ezért a cégnél ez a gép a tárgyi eszközei között szerepelni fog, és minden év végén a leltározásnál el kell tudnia számolni vele. Ha eladja ezt a gépet valamilyen oknál fogva, akkor az a bevétel a cégnek árbevételként jelentkezik, hiszen ha költségként elszámolta a vásárlását, akkor árbevételként köteles elszámolni az érte kapott összeget is értékesítés esetén.

Ezeknek a "tranzakcióknak" van ÁFA, egyéb adó, stb. vonzata.

Az értékesítés pedig nem igazán mehet már úgy, mint régebben, hogy vettem egy 100 ezret érő gépet, aztán "holnap" eladom magamnak 10 ezerért. Bejött egy olyan fogalom, hogy piaci ár. Na erre utazik az adóhatóság is! Hogy azon lett-e értékesítve...

Tulajdonképpen az van, amit írtál.

Lehetőségek:

Dolgozó elhagyta a kincset érő fényképezőgépet:

- Kártérítést követelhet tőle a munkáltató.

- Nem követel kártérítést, hanem lenyeli a békát (ez nem éppen életszerű, és a NAV is furcsállaná)

- Ha ellopták, akkor rendőrségi feljelentés alapján kivezetheti a könyveléséből a tárgyi eszközt.

Ahhoz, hogy a tárgyi eszköz kivezetésre kerüljön, mindenféleképpen valamivel dokumentálni kell, hogy mi történt vele. Ha használhatatlan, akkor egy selejtezési javaslatnak lennie kell például egy szakszervíz részéről, stb.