Megteheti egy adószámos magánszemély, hogy külföldre számláz?

A közösségi adószám kérésének semmi akadálya nincsen, az adó- és járulékfizetés viszont már bonyolultabb egy kicsit.

Ha belföldi magánszemély külföldi munkájáért kapott jövedelmérõl van szó, elsõként azt kell tisztázni, hogy Magyarországnak van-e az adott országgal a kettõs adóztatás elkerülésérõl nemzetközi egyezménye, vagy nincs.

Ha a külföldi munkavégzés helye szerinti országgal nincs ilyen egyezményünk, akkor a magyar illetõségû magánszemély összes jövedelmének adóztatására - függetlenül attól, hogy az belföldrõl vagy külföldrõl származik - a belföldön hatályos, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az egyezmények, többnyire hasonló módon, kiindulópontként meghatározzák az adóalany - esetünkben a magánszemély - illetõségét. Ezt követõen jövedelemfajtánként (a jövedelemszerzés jogcímeit figyelembe véve) meghatározzák azt, hogy a két állam közül melyikben kell adózni az adott jövedelem után, és a kettõs adózás elkerülésének módszerét, illetõleg a beszámítás módját és mértékét is megadják.

Tehát elsőnek meg kellene nézni, hogy létezik-e egyezmény.

Ha Magyarország lesz az illetőség szerinti ország, akkor az szja önálló tevékenységre vonatkozó szabályai alapján kell megállítani a jövedelmet.

Szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történı alkalmazásáról” szóló 1408/71/EGK rendelet és a végrehajtásáról szóló 574/72/EGK rendelet

Lex loci laboris - a dolgozó annak az egyetlen országnak a biztosítási rendszeréhez tartozik, amelyben dolgozik

• akit valamely tagállam területén foglalkoztatnak, az azon ország jogszabályai alá tartozik, ahol e foglalkoztatás történik

• aki önálló vállalkozó, az azon tagállam jogszabályai alá tartozik, ahol az önálló vállalkozási tevékenységet kifejti

Biztosítási jogviszony elbírálása

Az adószámos magánszemély a Tbj. rendelkezései szerint alap esetben nem biztosított. Tehát nem kell nyugdíjjárulékot fizetnie, ill. nincs sem pénzbeli, sem természetbeni egészségbiztosítása, ha például ingatlant ad bérbe.

Csak abban az esetben minősül biztosítottnak, ha:

tevékenységét díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, pl. megbízási jogviszonyban végzi,

és a tevékenységből származó jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének a 30%-át, ill. naptári napokra számolva annak egyharmincad részét.

A tevékenységből származó jövedelem egyenlő a kiszámlázott összeg csökkentve a nyilatkozott költséghányaddal. A biztosítási jogviszony elbírálásánál tehát először azt kell megállapítani, hogy mennyi a számla végösszege és a nyilatkozott költség közötti különbség majd meg kell határozni, hogy ez az összeg eléri-e a 30 %-ot. Ha nem haladja meg akkor a magánszemély nem biztosított, ha meghaladja biztosítottnak minősül.

Járulékok biztosítási viszony esetén

Járulékalapot csak a tényleges jövedelem keletkeztet, nem kell járulékalapként figyelembe venni a költséghányadot! A kifizetéskor a következőket kell levonni a költséghányaddal csökkentett összegre számolva:

3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék,

4% természetbeni egészségbiztosítási járulék,

8,5% nyugdíjbiztosítási járulék,

Személyi jövedelemadó előleg,

A következő járulék terheli a költséghányaddal csökkentett összeg után:

21% nyugdíjbiztosítási járulék,

7% egészségbiztosítási járulék,

Napi 65 Ft egészségügyi hozzájárulás, ha a magánszemély nem tudja igazolni, hogy van heti 36 órát meghaladó jogviszonya, ahol megfizetik utána a tételes egészségügyi hozzájárulást.

Járulékok, ha nem keletkezik biztosítási jogviszony

Akkor 11% egészségügyi hozzájárulás fizetendő.

A járulékokat havonta, az SZJA-t negyedévente, a következő hó 12-ig kell megfizetni.