Fizetni kell adót?

Alakás felét valószínűleg örököltétek édesanyátok után, az az utáni rész után nem kell adózni (több, mint 5 éve került a tulajdonotokba)

A lakás másik fele (az édesapátok része) után akkor kell adózni, ha drágábban adjátok el a lakást, mint amennyi a hagyatéki leltárban van, + a ráfordított igazolt költségek.

Azaz, ha 12 milliós a lakás, az édesapád utáni rész 6 millió.

Ha 12 millióért, vagy az alatt adjátok el, akkor nem kell adózni utána.

Ha pl. 13 millióért adjátok el, akkor a fele 6,5m, ebből lejön a 6m, 500ezer után kell adózni.

Ha közben ráköltöttetek a lakásra (igazoltan) 200ezret, akkor ennek a felét levonhatjátok, így 400ezer után kell adózni.

Akkor a mondogatások helyett itt a törvény rátok vonatkozó része:

"62. § (1)546 Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:547

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c)548 a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

(2)549 A megszerzésre fordított összeg

a) az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték;

b) a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték;

c) a kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeg;

d) helyi önkormányzattól vásárolt lakás estében a szerződésben szereplő tényleges vételár;

e) a 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számla szerinti érték, de legalább a beépített anyag-érték;

f) az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha

fa) a szerzési érték az a)-d) pont szerinti esetben nem állapítható meg,

fb) az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt

azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani;

g) ha az fb) pontban említett esetben az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket,

ga) örökléssel szerzett ingatlan esetében a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb érték;

(3)550 Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. E szabály alkalmazása esetén más kiadás költségként nem vonható le a bevételből.

(6)554 A (4)-(5) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint

a) lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel),555

b) lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog

átruházása esetén a jövedelem a számított összeg

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,

2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,

3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,

4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,

5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben."

1995. évi CXVII. törvény

a személyi jövedelemadóról

[link]

Nagyon szívesen, örülök, hogy segíteni tudtam egy kicsit.

Keresd meg a neten a szociális törvényt, abban találhatsz olyan támogatást amit esetleg igénybe tudtok venni. Alaposan olvassátok el azt a részt is, hogy "e törvénytekintetében" Itt határozza meg, mi számít egy családnak (a 27 éves testvéretek pl külön család, hiába éltek együtt) és hasonló dolgokat. Sajnos sok önkormányzatnál ha nem tud róla az ügyfél, hajlamosak a családba be nem számító jövedelmét is figyelembe venni (így magasabb az egy főre eső jövedelem és elutasítják a kérelmet)

Az iskolában is próbáljatok minden lehető támogatást megigényelni!