Családi adókedvezmény igénybevétele kicsit másképpen. Működhet ez így?

De nem igényelheted meg, értsd már meg!

Az jogosult rá, aki jogosult családi pótlékra. Ki jogosult családira? Szülő, szülővel együtt élő házastárs.

Nézd csak:

Ki jogosult a családi adókedvezmény érvényesítésére?

- az a magánszemély, aki gyermekére tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,

- a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;

- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

- a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

Családi pótlékra: (mai neve: nevelési támogatás, illetve iskoláztatási támogatás 7 éves kortól)

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásra jogosult

- a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

- a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban nevelt, és

- a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője - amennyiben más személy jogosultsága nem állapítható meg - az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.

Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatásra jogosult

- a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

- a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban nevelt, és

- a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője

Mint látod, :

1. vagy örökbe kell fogadnod a gyerekeket

2. vagy meg kell nősülnöd.

Kedves utolsó válaszoló! Az mind igaz, amit leírtál, de nem csak a családok támogatásáról szóló törvényt kell nézni, hanem vele együtt a személyi jövedelemadó törvényt is. Ott ugyanis van egy 29/B. §., ahol év végén (de csakis év végén az adóbevallásban) engedélyezi, hogy a "hozott" gyermekekre tekintettel is igénybe lehet venni a családi kedvezményt az élettársnak, de csak akkor, ha egyikőjük sem veszi igénybe az egyedülállóknak járó magasabb összegű családi pótlékot a gyermekek után.

Tehát alapfelállás, hogy a "főjogosult" (vér szerinti szülő, örökbefogadó szülő stb.) kapja meg, de ha Ő nem tudja érvényesíteni részben vagy egészben a kedvezményt, akkor év végén az élettárs is megteheti, még ha nem is vér szerinti, vagy örökbefogadó szülő. A lényeg, hogy a háztartásában nevelte őket, amit többnyire az azonos lakcímmel tudnak igazolni.