Hogyan kell kontírozó ívet kitölteni?

Régen láttam már kontírozó ívet...

Hogy mi micsoda, és miért oda kerül, ahová kerül, azt itt elmagyarázni nem lehet, mert igen hosszadalmas lenne kibontani az összefüggéseket, pár mondatban sajnos nem lehet leírni. Tudni kell, mik az eszközök, források, költségek, ráfordítások,bevételek, hogy el tudd dönteni, hogy a gazdasági esemény melyiket befolyásolja, és milyen irányban, hogy van a besorolásuk a számlatükörben, hogy ki tudd jelölni a számlát...stb.

Egy alapvető szabály, amit le tudok írni röviden:

az eszközök, költségek ráfordítások a T oldalon nőnek, K oldalon csökkennek

a források és a bevételek a K oldalon nőnek, T oldalon csökkennek

Az íven gazdasági esemény sorszámát, dátumát, megnevezését, a T számla megnevezését, K számla megnevezését, T számla összegét, K számla összegét kell feltüntetni.

Pl: a kitöltésre anyagvásárlás kp-el 100 Ft értékben(áfa-val most nem foglalkozok)

1. 07.14. anyagvásárlás 511 381 100 100

Át kell gondolni, hogy a gazdasági esemény miben hoz változást:

Nő az anyagkészlet, és csökken a készpénz készlet.

Az anyag költség, T oldalon nő, tehát oda kerül a számlájának a száma, az pénztár eszköz, ez most csökken, így K oldalra kerül a számlájának a száma.

Nyilván ahhoz, hogy ezt megértsd, kell valamilyen szintű számviteli ismeretekkel rendelkezned (gondolom tanulsz most), amit itt nem fog tudni megadni senki.

A 8,11-nél a zöld kezecske!

Minden tekintetben tökéletes válasz!

ezek közül a válaszok közül egyik se helyes a második különösképp rossz, az első válaszadó se jó.

Először is vállalkozó vagy vagy tanuló? ha vállalkozó keress könyvelőt nem lehet ezen sporólni eredménykimutatást, mérleget stb ki fogja megcsinálni?, kell a könyvelő!

A kontírozás úgy működik hogy 2 oldalra könyvelünk a tartozik(T) és a követel(K) oldalra. Számlaszámokra van szügség amit a számlatükörből kell kinézni illetve az összegre hogy mennyi az az összeg amit könyvelsz.

1-3 számlaszámig T oldalon nő K oldalon csökken,

4 számlaszámoknál Toldalon csökken K oldalon nő,

5-8 T oldalon nő K oldalon csökken,

9-eseknél T oldalon csökken K oldalon nő.

Ezek az alapesetek ettől eltérhet elég sokszor mint pld anyagvisszaküldésnél na ott pont egy forditott könyvelés van de az csak sok gyakorlással tudod meg

Maradjunk az anyagvárárlásnál készpénzért. Mely számlát érinti és mi történik? (nézd meg a számlatükörbe a pénztár és az anyag számlaszámát) érinti az anyagot és a készpénzt (készpénzt a számvitelben pénztárnak hívjuk)

több anyagom lesz mint eddig volt és kevesebb készpénzem mert ki kell fizetnem az anyagot.

Tehát anyagom nő, készpénzem csökken

A fentiek alapján kiderül hogy mi kerül a T oldalra és mi kerül a K oldalra (az összeg legyen mondjuk 30.000 HUF)

tehát T 211 K 381 Összeg 30.000 HUF

A második válaszadó válasza abszurd volt, mert az 511 az anyagköltség és semmi esetben nem rakunk K oldalra 381-et

Ha anyagfelhasználás van akkor így néz ki: T 511 K 211 Mert anyagom csökken, anyagfelhasználásom nő

Rengetek ilyen művelet van, hogy mi micsoda? hát mire vagy kiváncsi? ha van kérdésed van írj

* tehát T 211 K 381 Összeg 30.000 HUF

Azért mert több anyagom lesz és megnő és kevesebb pénzem és csökken azaz az szabály szerint

1-3 számlaszámig: T oldalon nő K oldalon csökken

mert anyag számlaszáma 211 T oldalon nő 381 pénztár (azaz készpénz) csökken azaz K oldalon csökken.

Remélem tudtam segíteni

Utolsó voltam

11,33 vagyok!

A második válaszoló az egyszerűsített költségelszámolás szerint kontírozott, mely szerint minden év közben felmerült költséget az 5-ös számlaosztályba könyvelünk, és év végén - a leltár alapján - a KÉK különbözetet könyveljük a 2-esbe.

2-es számlaosztályba ma már csak ott könyvelnek, ahol van tényleges raktár, és mérlegkészítéskor analitikus anyagfeladás.

"A második válaszadó válasza abszurd volt, mert az 511 az anyagköltség és semmi esetben nem rakunk K oldalra 381-et"

Hát akkor mi ilyen abszurd módon könyvelünk 200 céget az irodában.

Attól, hogy ezt az egyetlen módszert ismered és alkalmazod (hozzáteszem nem valami széles látókörről ad tanúbizonyságot), attól még lehet helyes a másik elszámolási módszer is.

húú hát lehet hogy a kérdezőt nagyon meg fogjuk keverni ha belemerülünk...

Megnéztem, hátha elírtam valamit a füzetbe, de nem. Mi mindig T211-K 381 (vagy 384 mindegy most)

tehát elvileg szerinted a.anyag ktg megnő kp csökken(T 5111 K 381) hmmmm...

...mi főként az a.anyag és a s.anyag ktgeket vettük és ott mint anygfelhasználást. Vagyis ha ha felhasználok anyagot akkor lecsökken a kp és nő az anyagktg-em (T51-K381) eznkívűl az anyag árkülönbözetét is...

Írta az utolsó előtti hogy ezzel csak akkor számolnak ha van tényleges raktár. Szerintem - bár lehet hogy rosszul gondolom - kellene lennie pld nézzünk egy varróüzemet pl farmert készít, ott ha nem lenne raktáron és valami miatt az anyag késne a munka leállna, tehát kellene lennie raktáron. Vagy ha egy pl kft-t nézünk ahol mondjuk nyílászárokat csinálnak, ott is kellene lennie raktárnak, mindenhol. Nem? ?

Megnéztem a füzetemet és a példatáramat amiben megvan a megoldókulcs is és ott is a 211 van T oldalon. Akkor szerintetek ezt már nem nagyon használják? ez olyan hihetetlen, akkor miért nem az 5-össel tanuljuk? :(

Utolsó! te mindig így tanultad? mióta könyvelnek így?.

Olyan abszurdnak tűnik elsőre, valahogy az a természetes nekem h 211 re rakom ez olyan alapművelet.

az én tanárom mindig anyagfelhasználásként emlegeti, nagyon szeretem a tanáromat, de szerintem az alapanyag költség jobb szó ugy ahogy a szlatükör is írja hiszen így kimondva:

az anyagktg megnő - a kp. lecsökken. előbb válaszoltam, utána gondolkodtam, :(

Visszaolvasva elég pökhendi, p.arasz hozzászólásnak sikeredett hozzátok...

Majd szeptemberbe megkérdezem a tanárom erről a kontírozásról hogy mutassa be.

És sorry ha megbántottalak titeket

Kedves 9,32-es!

Ne ess kétségbe! A klasszikus kettős könyvvitelnél valóban úgy könyvelünk, ahogyan te tanultad.

A gyakorlatban ezt már csak igazán nagy gazdálkodók használják, ott, ahol van tényleges alapanyag, és egyéb raktár, az anyag Bevételezési és Kiadási bizonylatokat használják, és a raktáros hó végén anyagféleségenként "feladást" készít a könyvelés felé.

Valahol van a Számviteli Törvényben, hogy kisebb gazdálkodó szervezetek (talán 50 fő alatti alkalmazottak és valami bevételi értékhatár alatt) lehetőség van a gazdálkodó szervezetnek úgy alakítani a Számviteli Politikát, hogy az egyszerűsített költségelszámolást alkalmazza. Ennek lényege, hogy minden év közben felmerült költséget, kiadást rögtön az 5-ös számlaosztályba tesz. Tehát az alapanyag vásárlást is. Az év végi zárás során - az elkészült tényleges leltár alapján - kiszámolja, hogy a leltár értéke hogyan alakul előző évhez képest, mennyivel nő, vagy csökken, és ezt a különbözetet, mint Készlet Érték Különbözet (=KÉK) könyveli az 511 és 211 között, a különbözet előjelétől függően. A cél, hogy dec. 31.-én a 211-en akkora összeg jelenjen meg, amennyi az adott napon a tényleges leltár értéke.

(Ez az egyszerűsített költségelszámolási lehetőség nem keverendő össze az egyéni vállalkozók által használt egyszeres könyvvitellel!!!)

8.15-ös vagyok.

"Utolsó! te mindig így tanultad? mióta könyvelnek így?

Tanultam úgy is, ahogy te tanulod, és úgy is, ahogy a másik válaszoló. 2003 óta dolgozom könyvelőként könyvelőirodában, és mi a gyakorlatban 2 céget könyvelünk úgy, hogy rögtön készletre vesszük, amit vásárolt.

Minden más esetben költségre könyveljük az anyagot, árut, majd év végi záráskor rendezzük a leltár alapján.

Nagyobb cégeknél valóban így működhet, ahogy tanultad, ott van saját könyvelő-nem külsős-, naprakészen tudják figyelni a készletmozgást, így a könyvelése sem jelenthet gondot.