Küldözgetnek össze-vissza és senki nem tud válaszolni, pedig az egész helyzet paradox, és nem értem hogyan állhat elő ilyen szituáció. Valki tud hasonló példát? Van valami apróság a törvényben, amiről nem tudok?

"megbízási szerződéseim. Ezekről úgs tudom, hogy csak az összeg számít, és ha eléri a minimálbér 30%-át, akkor nem kell a teljes hónapban egészségügyi hozzájárulást fizetnem, ha meg nem éri el, akkor kell az egész hónapban. A fizetési kötelezettség pedig 45 nap után keletkezik."

Kezdjük az elején...

A megbízási jogviszony akkor keletkeztet biztosítottságot, ha a megbízási díj nagysága eléri a minimálbér 30 %-át. Abban az esetben, ha ez megtörténik, akkor a megbízó, mint biztosítottat arra az időre bejelent, akár utólag is. De csak arra az időre. Ha ez 1 hónap, akkor 1 hónapra, ha két hét, akkor két hétre. Ilyenkor a megbízási díjból járulékot is fog vonni.

Az egészségügyi hozzájárulás pedig nem az, hanem egészségügyi szolgáltatási járulék. A két fogalom teljesen mást takar.

Egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettség a megszűnt biztosítási jogviszonyt követően annyi napig nem áll fenn (passzív időszak), amennyi napig a megszűnt biztosítási jogviszony előtte fennállt. Ha ez 2 nap, akkor 2 napig, ha elérte, vagy meghaladta a 45 napot a megszűnt jogviszony, akkor a maximális 45 napig.

Ha a biztosítási kötelezettséget utólag állapítják meg, például egy megbízási jogviszonynál, akkor a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt előírt egészségügyi szolgáltatási járulékot

a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett a NAV törli.

A biztosítási kötelezettség elbírálása megbízási jogviszony esetén egyszerűnek tűnik, de a gyakorlatban éppen nem az. Ez attól függ, hogy milyen jellegű megbízási szerződést kötsz (például milyen időszakra, mennyi időre).