Ha valakinek van egy ingatlana Debrecenben de a munkája miatt egy időre (évekre) Sopronba kell költöznie, így pedig a debreceni lakását kiadja albérletbe, Sopronban pedig egy másikat bérel, kell szja-t fizetni?

Ez nem változott.

Nyilván logikus, ha valaminek a költségét leírom már egyszer egy bevétellel szemben, akkor ugyanazt a költséget még egyszer nem állíthatom be egy másik "ügylet" költségeként.

Magyarul kétszer nem számolhatom el ugyanazt a költséget...

Valószínűleg a hagyományos bérlésnél ilyen nem fordul elő, de nem lehetetlen. Ezt zárja ki a törvény a fenti korlátozással.

11: Akkor nem úgy értettem, amit írtál, ahogy gondoltad.

Mire gondolsz?:)))

Mondjuk kiad 190 000-ért, és bérel 220 000-ért, tiszta sor, lenullázódott.

De mondjuk kiad 250-ért és bérel 210-ért, akkor levonja az amortizációt és a bérleti díjat, és marad mondjuk 8000 Ft jövedelem még, annak az adója 1200 Ft, és akkor abból a 8000-ből mit ne vonjon le?... Levonhat még vásárlásokat, javításokat, amit a debreceni lakásra költött.

Feltétel:

A bérbeadás és a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérbevett lakással összefüggésben más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat neked még részben sem térítették meg.

Példa:

Kiadod a lakásod (Debrecen), származik belőle jövedelmed. A vele kapcsolatban felmerült kiadásokat elszámolhatod költségként a bevételeddel szemben, valamint ha bérelsz más településen ingatlant (Tata), akkor annak a bérleti díját is.

Majd úgy döntesz, hogy Tatán lakva, a tatai lakásba veszel varrógépet és táskákat fogsz varrni adott esetben a munkád mellett is, és eladod azokat, mint adószámos magánszemély.

Mint adószámos magánszemély, nyilván a végzett tevékenységgel kapcsolatban szorosan összefüggő költségeket szintén elszámolhatod a táskavarrásból származó bevételeddel szemben. Például áramdíj, vagy akár magát a bérleti díjat is. Ha ezt megteszed, akkor nem alkalmazhatod azt, hogy a Debrecenben kiadott lakásod bevételével szemben elszámolod a tatai lakás bérleti díját.

Ugyanis ilyenkor valósulna meg az, hogy kétszer számolod el ugyanazt a költséget két különböző bevétellel szemben. Egyszer a debreceni lakás bérleti díj bevétellel szemben, egyszer pedig a táskavarrásból származó bevétellel szemben.

Példa alapján már érthető, hogy mire gondolt a törvényalkotó?

"...vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat neked még részben sem térítették meg...."

Erre is egy példa:

Azért bérelsz lakást Tatán, mert ott van a munkahelyed. Ezt nyilván naponta nem tudod megközelíteni Debrecenből.

Egyszercsak úgy döntesz, hogy nem bírod fizetni a tatai bérleményt, és fel szeretnél mondani emiatt. A munkáltató értesül erről a problémádról. Mivel az egyik legjobb melósa vagy, nem akar elveszíteni és úgy dönt, hogy hozzájárul a tatai lakás bérleti díjához részben, vagy egészben.

Ha ezt megteszi, akkor sem vonhatod le a tatai lakás után általad megfizetett bérleti díjat a debreceni lakás kiadásával kapcsolatban megszerzett bevételeddel szemben.