Mi a különbség a hűtlen kezelés és a sikkasztás között?

Dr. Katona Csaba ügyvéd, büntetőjogi ügyvéd, büntető ügyvéd, munkajogász

Menü

sikkasztás

Milyen büntetésre számíthat sikkasztás esetén?

2020.09.16. Szerző: Dr. Katona Csaba ügyvéd

A sikkasztás vétsége két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a sikkasztást kisebb értékre követik el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a sikkasztást nagyobb értékre követik el. Jelentős érték esetén a cselekmény egy évtől öt évig terjedő, különösen nagy érték esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A vagyoni hátrány:

ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb érték;

ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb érték;

ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős érték;

ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy érték;

ötszázmillió forint felett különösen jelentős érték.

Hogy követhető el a cselekmény?

Sikkasztás bűncselekményét valósítja meg az a személy, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A sikkasztó tehát a dolog tulajdonosának engedélyével, annak tudtával birtokolja az adott dolgot. Ellenkező esetben lopásról beszélnénk. A sikkasztás esetében külön is említendő, hogy mivel a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági (pl.: KFT. BT. stb.) társaságok és az alapító(k) vagyona elkülönül, a jogi személy vagyona az alapító(k) felé idegennek minősül (BH1999. 441., BH1997. 61.). Ennek következtében részben a saját cégünkből sem vehetünk ki jogcím nélkül pénzt, vagyontárgyat stb.

Mit értünk rábízás alatt?

A rábízás olyan jogi aktus, amely kötelmi jogviszonyt létesít a jogosított és a birtokba vevő személy között. Rábízás lehet például a letét szabályai szerinti a megőrzés, a megbízási szerződés alapján történő kezelés vagy gondozás, a munkáltató által a munkavégzéshez átadott eszközök használata és őrzése. Rábízás a fuvarozási szerződés keretében való szállítás, a bizomány, a tulajdonjog fenntartásával kötött adásvétel, valamint a lízingszerződés keretében történő használat stb.

A sikkasztás bűncselekmény esetén a rábízás kereteinek és tartalmának megállapításához, valamint ennek alapján a büntetőjogi felelősség vizsgálatához esetről-esetre, a konkrét polgári jogi jogviszony gondos elemzése szükséges. Célszerű tehát minden esetben hozzáértő büntetőjogi ügyvéd segítségét kérni.

Mit jelent a sajátjaként rendelkezés sikkasztás esetén?

A dologgal sajátjaként való rendelkezés során az elkövető jogosultság nélkül a dolgot illetően olyan intézkedéseket tesz, amelyek csak a tulajdonost illetik meg. Nem törekszik azonban arra, hogy a tulajdonost jogosultságaitól véglegesen megfossza. Nem kell tehát a dolgot eladni, elég ha annak birtokát vagy használatát másnak időlegesen átengedi, például bérbe vagy zálogba adja. Ilyen esetekben a tettes szándéka és tevékenysége nem a dolog végleges eltulajdonítására, hanem a tulajdonost illető rendelkezési jog időleges gyakorlására irányul. A sikkasztó a rábízott dologgal tehát úgy rendelkezik, mintha a tulajdona lenne.

Milyen konkrét gyakorlati példákat ismerünk, amelyek esetében fennáll a sikkasztás bűntettének megvalósítása?

A sikkasztás bűncselekményét követi el:

az a munkavállaló, aki a rábízott céges számítógépet eladja, bérbe adja vagy a munkaviszony megszűnésekor nem adja vissza.

az az ügyvezető, aki a társaság tulajdonában álló gépjárművet értékesíti, másnak bérbe adja vagy aki a cég bankszámlájáról saját használatra pénzt vesz ki.

az a lízingbe vevő, aki a lízingelt gépjárművet értékesíti, bérbe adja.

az az alkalmazott, aki a tankolókártyáját saját célra használja.

az az áruszállítással megbízott személy, aki az árut eltulajdonítja.

a társasház közös képviselője, aki a társasház pénzével nem tud elszámolni.

az a szülő, aki az osztálypénzzel nem tud elszámolni.

az az építési vállalkozó, aki a részére építőanyag megvásárlására céljából adott pénzzel nem tud elszámolni.

sikkasztás

Az üzemanyagkártya magáncélra történő használata sikkasztás

A kölcsönadott pénz minősülhet-e sikkasztásnak?

Kölcsönösszegre – a tulajdon átszállása miatt – sikkasztást nem lehet elkövetni, de ha a pénzösszeg átadása nem kölcsönügyletként, hanem célzott felhasználásra történik, akkor ez a pénzösszeg már sikkasztás elkövetési tárgya lehet (BH2013. 86.). Sikkasztást követ el tehát a vállalkozó, aki a részére átadott pénzzel nem tud elszámolni.

Milyen minősített esetei vannak a sikkasztás bűncselekményének?

Súlyosabbnak minősül a sikkasztás, ha azt bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. Súlyosabbnak minősül továbbá a cselekmény, ha azt a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

Mi a különbség a sikkasztás és a lopás között?

A lopás esetében hiányzik a rábízás. Lopás esetén a dolog soha nem volt az elkövető birtokában.

Mi a különbség a sikkasztás és a csalás között?

A sikkasztást a többi vagyon elleni bűncselekménytől általában a rábízás helyes értelmezésével lehet elhatárolni. A rábízásnak jogszerűnek kell lennie, akkor csalás valósul meg; a rábízás nem jogszerű, ha a tettes megtévesztéssel jut a dolog birtokába. Nem sikkasztást, hanem csalást követ el az, aki az általa eladott – majd megjavított – gépkocsit olyan módon „szerzi vissza”, hogy a vevőtől „kipróbálás végett” elkéri, majd azzal a szándékkal, hogy azt megtartja, elhajt.

Mi a különbség a sikkasztás és a hűtlen kezelés közt?

A hűtlen kezelés és a sikkasztás elhatárolása egyrészt a rábízás és a vagyonkezelői kötelezettség tartalmának vizsgálatán (polgári jog), másrészt az elkövetési magatartások közötti különbségen alapulhat. Az elhatárolás minden esetben gondos mérlegelést igényel. Hűtlen kezelés esetén a cél nem a dolog eltulajdonítása. Gyakori példája a hűtlen kezelésnek, amikor a gazdasági társaság képviseletét ellátó tisztségviselő a társaság nevében kötött szerződésben indokolatlanul előnytelen feltételeket fogadott el vagy kifejezetten hátrányos, eszközöket ingyenesen átruházó, a rábízott vagyon másik cégnek való átjátszását lehetővé tévő szerződést köt.

Tehat Tarsoly Csaba sikkasztott. Sajat celra hasznalta a befektetok penzet a Queastornal.

Hutlen kezeles meg pl amikor egy polgarmester egy a telepules tulajdonaban allo ingatlant aron alul elad. Itt ugye nem sajatjakent rendelkezik a rabizott vagyonnal, csak elkotyavetyeli a vagyont.