Akik számlát nem adnak vagy nem akarnak adni, azoknak hogyan megy ki a cégükből az a dolog, amiről beszerzéses számlájuk van? Hisz ami egyszer bemegy/bekerül a cégbe papíron, az addig benn marad amíg nincs valakinek kiszámlázva, nemde??

Sokszor már a beszerzésről sincs számla, így gyakorlatilag papíron nincs is meg az, amit neked elad. Nagykereknél is sok helyen lehet okosba' vásárolni. Értsd, pl veszel 8 raklap árut, de csak 6-ról adnak számlát.

Ezen kívül ha esetleg van is minden beszerzésről számla, akkor ügyes könyvelési trükkökkel egy jó részét el lehet tüntetni a kíváncsi szemek elől. Leltár is valszeg nem a valódi.

#3/Kérdező:

Amit a #2 leírt, az egy nagyon alap, réges-régi "trükközés". A legfontosabb tényező, hogy a lánc MINDEN tagja benne legyen, hogy kér számlát vagy sem. Igazából ezt két példával lehet könnyen megérteni, hogy miért is érte meg és kinek, tehát mi a "logika" mögötte:

1. Valódi áruforgalomnál

2. Szolgáltatásnál

Az első esetben a cégek maguk járnak jól költségelés és ÁFA szempontból, a második esetben az adott számlavásárló dolgozó tud nyerni a céggel szemben (ez a mai világban már kevésbé, de még működik).

1. Tegyük fej, van egy kereskedő, akinek van 600 doboz teje, amiről tudja, hogy el is megy egy hónapban. 100 forint+ÁFA (127) áron szerzi be dobozát és 200 forint+ÁFA (254) adja.

1/a) Ha mindent számlásan ad el, az mit jelent?

Teljes kiadás - 76200

Teljes bevétel - 152400

ÁFA-kiegyenlítés - 16200

Profit - 92400

1/b) Ha belép egy számlavásárló, aki 200 dobozról számlát venne? (Mondjuk egy hotel, akinél szinte alig fogy tej reggelinél. Hogy ez neki miért jó, a számolás után kifejtem.)

Teljes kiadás - 76200

Számlás bevétel - 101600

Fiktív számla bevétele - 25400 (véletlenszerű összeg a termékek számlázott értéke alatt, de az áfaértéke felett, én most szimplán lefeleztem)

Számla nélküli bevétel - 50800 (hiszen a tejet a számlavásárló nem vitte el valójában)

Így a teljes bevétel - 177800

ÁFA-kiegyenlítés - 16200

Profit - 117800

Itt a 25400 az tisztán extra profit. Természetesen még ezen is lehet tovább nyerni, ha a számlavásárlónak "akciós/egyéni" áron számlázza ki a tejet, például 120+ÁFA (153) áron.

Ebben az esetben, az ÁFA-kiegyenlítés is nőni fog, hiszen 200 doboznál csak 33 a befizetendő ÁFA, nem 54. Ezen az extra plusz így 4200.

Ezáltal: a kereskedő extra profitja 29600.

És a hotel is nyert 5200-at, hiszen ennyivel kevesebbet fizetett ki, mint ami tényleg a számlán van, sőt a 30600-as számlaösszeget költségként el tudja számolni.

Tehát mindenki nyert.

**********************************************

2. Egy hotel elad számlát nem szálló vendégnek. (Ennél most nem megyek bele, hogy hotel esetében ez további fiktív számlázókat, vagy legalábbis költségelési okoskodást von magával.) A dolgozónak egy 5 éjszakás üzleti útra, 200000 a keret, tehát 40000/éj, amit a cég áll.

2/a) Az eset, ha a szálláshely valóban elszállásolja a vendéget.

A dolgozó talál egy szálláshelyet 25000/éj áron, viszont megbeszéli velük, hogy extra 20000-ért számlázzanak ki neki 200000-et.

Így valójában csak 145000-et költött a dolgozó, 55000 ott marad a zsebében.

Itt a 75000-es bevételi hiányt a számlához képest, a hotel majd megoldja.

2/b) Az adott hotel nem is szállásolja el.

Erre született is régen egy klasszikus kabaréjelenet, ahol a hotel nem is létezett fizikálisan. De most tegyük fel, hogy létezik, valóban 40000/éj áron, ezért is "partnere" az adott cégnek.

A hotel 60000-ért kiállít számlát 200000-ről a dolgozónak, és átirányítja a szomszédos, 15000/éj árú kis hostelbe. Így a dolgozó csak 135000-et költött, tehát 65000 maradt a zsebében.

A hotel pedig a szobát valóban is kiadja, de mondjuk egy olyan vendégnek, aki nem kér számlát, így neki mondjuk 35000/éj áron.

Így a hotel 235000-et keresett valójában, tehát 35000-rel többet mint a kiszámlázott, a dolgozó 65000-et hajtott saját zsebre, a számlát nem kérő vendég pedig 25000-et spórolt az eredeti számlás árhoz képest.

Ismételten mindenki nyert.