A járulékadat lekérdezésnél a minden hónap 12.-ig a foglalkoztató által befizetendő járulék azonnal látható a lekérdező rendszerben, vagy csak a tárgyhónap utáni következő hónapban? Mondjuk ha 22-én kérdezem le már látnom kellene ha befizették?

"Mondjuk ha 22-én kérdezem le már látnom kellene ha befizették?"

Ha nem Te vagy a foglalkoztató, vagy annak meghatalmazott dolgozója, akkor nem látod azt, hogy a foglalkoztató mikor és mennyi járulékot fizetett be utánad. Ha ez lenne a valódi szitu...

Ha Te vagy a foglalkoztató vagy annak meghatalmazott dolgozója, akkor a befizetett összegeket némi átfutási idő után látod csak. Legrosszabb esetben is 1 hét, ha az adónemhez tartozó számlaszámra utaltátok. Ha végrehajtói letéti számlára ment az utalás, akkor akár több idő is lehet, mert ott a folyószámlára beutalás 80 %-ban manuálisan történik.

"Ha nem Te vagy a foglalkoztató, vagy annak meghatalmazott dolgozója, akkor nem látod azt, hogy a foglalkoztató mikor és mennyi járulékot fizetett be utánad."

De bizony van ilyen opció, EBEV-en meg az új ÜPO (NAV ÜGYFÉLPORTÁL-on) is, járulékadat-lekérdezés.

Hónapfüggő egykébként, hogy az előző hónapot milyen gyorsan dolgozzák fel. Kb mindenféle adószezonba az év első felébe előfordul, hogy bizony heteket, netán egykét hónapot is várni kell, mire felkönyvelik és feldolgozzák a havi bevallásokat (elsősorba olyan időszakok, amikor sokféle adóelszámolás össze torlódik, pl tipikusan a május, mint éves magánszemélyes SZJA, egyéni vállalkozói SZJA, éves adói, a cégek, társaságok társasági adója, beszámolók feldolgozása, emellett ugye ugyanúgy mennek már az aktuális évnek a havi áfája szintúgy hó 20-ig),ilyenkor több idő. De pl. most november közepe tájt már egy meghatalmazott magánszemélynek le tudtam kérdezni már az októberi járulékadatait is, mert most hogy kvázi "szezonon kívül" vagyunk, hamar feldolgozták

"Ha nem Te vagy a foglalkoztató, vagy annak meghatalmazott dolgozója, akkor nem látod azt, hogy a foglalkoztató mikor és mennyi járulékot fizetett be utánad."

Hidd el, hogy nem látod. Amiről Te beszélsz, az az, hogy a munkavállaló le tudja kérdezni külön azt, amit a munkáltató havonta bevall róla a járulékkal kapcsolatban.

Attól még nem biztos, hogy be is fizette. Mivel a munkáltató a dolgozó béréből kötelezően levonja a járulékot, és havonta bevallja arról a bérszámfejtésről az adatokat, amiket a dolgozónak valóban kifizetett, ezért azokat látod. Ez nincs összefüggésben azzal, hogy be is fizette vagy sem. Ugyanis a befizetendő járulékot a munkáltató adófolyószámlájára könyvelik fel, mint kötelezettséget, nem pedig a dolgozóéra.

Ha évekig nem fizeti be - az akár több ezer dolgozótól levont - járulékot, attól Te, mint dolgozó a járulékadat kivonatodnál látod azt, amit számfejtett neked.

A munkáltató készfizető kezesként felel a levont SZJA előlegért és járulékért. Nála könyvelik ezeket a kötelezettségeket fel, nem pedig a dolgozónál. Te csak arról tudsz informálódni a NAV rendszeren keresztül, amit számfejtettek részedre (és ki is fizették), arról nem, hogy a munkáltató befizette a béredből levont közterheket az állam felé, vagy sem.

Ne keverd a kettőt!

Példa:

Juliskától levontak 20 ezer járulékot, a számfejtett bért határidőben kifizették a dolgozónak.

Pistától levontak 30 ezer járulékot, a számfejtett bért határidőben kifizették a dolgozónak.

Mariskától levontak 50 ezer járulékot, a számfejtett bért határidőben kifizették a dolgozónak.

A munkáltató a Juliska adóazononsítójára hivatkozva jelzi a NAV-nak, hogy tőle levont 20 ezer járulékot. Ezt látja Juliska is a NAV rendszeren keresztül.

A munkáltató a Pista adóazononsítójára hivatkozva jelzi a NAV-nak, hogy tőle levont 30 ezer járulékot. Ezt látja Pista is a NAV rendszeren keresztül.

A munkáltató a Mariska adóazonosítójára hivatkozva jelzi a NAV-nak, hogy tőle levont 50 ezer járulékot. Ezt látja Mariska is a NAV rendszeren keresztül.

Majd felkönyvelnek a munkáltató adófolyószámlájára a járulék adónemre 100 forint kötelezettséget, amit a cégnek kell megfizetnie (munkavállalótól levont járulékok). Ezt nem látja egyik dolgozó sem. Ha a cég nem fizeti meg a felkönyvelt 100 ezer forint kötelezettséget, akkor ellene végrehajtási eljárást indít a NAV.

Ha soha nem fizeti meg, a dolgozót attól hátrány nem érheti, pontosan azért nem, mert készfizető kezesként felel a munkáltató a kötelező levonás által.

A cég adófolyószámláját csak a cég dolgozója, vagy meghatalmazottja láthatja, más nem.

Így már oké?

"Vagy nemjól gondolom?"

De jól gondolod. Bizony így van.

Ugye azt tudod, hogy nem a NAV hozza törvényeket? Ha a kormánynak nem érdeke, hogy az ilyen anomáliákat megszüntesse, akkor minden marad úgy, ahogy eddig volt. Vajon miért nem érdeke...?