Feljelenthetek az apehnál egy olyan embert aki havi rendszerességgel kap egy bizonyos összeget persze adózni nem adózik belöle?

-->felnőtt ember a rokonod?

-->beszéltél már vele erről?

-->hallgatott rád?

-->a te pénzedet költi erre a nőre?

Ha igen a válasz az első 2 kérdésre,a másik kettőre pedig nem, akkor ne foglalkozz az üggyel...

Nem jó ilyenbe beleavatkozni, mindenkinek joga van hülyének lenni. Ha mégis, azt személyesen vele kell tisztázni. Ha nem hallgat rád, az ő dolga. Másik oldalról nézve, biztos hogy te tudod jobban mit neki a jó?

Elvi síkon nézve BTK-ból talán a csalás áll a helyzethez legközelebb. Ha tényleg kimeríti (ami nem túl valószínű hogy eddig elmenne), ilyen alapon lehet feljelenteni.

engem annyibol érint a dolog hogy a ház amiben lakik az én tulajdonom neki haszonélvezete van özvegyi jogon és a csekkek az ö nevére jönnek

Ha a haszonélvezet az övé, meg a csekkeket is neki kellene fizetnie, akkor téged ezért nem kereshetnek meg. (Ha az illetö meghal, akkor a hasznélvezet megszünik, és a közüzemi számlákat sem lehet egy halottól követelni.

Te legfeljebb öröklöd a tartozását meg az egyéb vagyonát (mármint ha az apádról van szó), a tartozásokért legfeljebb az egyéb vagyontártgyak értékéig vagy felelös, de ha kapásból lemondasz az örökségröl (nem veszed át), akkor sem a tartozást, sem az egyéb vagyont nem öröklöd.

Magyarul mondva, neked semmi közöd a dologhoz, ez teljesen a magánügye - kivéve, ha az illetöt elveszi feleségül, mert akkor ö örököl majd utána, nem te. Szóval ne akarj mindenképpen beleszólni az életébe, semmi közöd hozzá.

Ha valaki pénzt kap ajándékba, akkor az adó illetve illetékköteles-e? Valamint van-e különbség a tekintetben, hogy az ajándékba kapott pénzt közvetlen hozzátartozótól, vagy pedig távoli rokontól esetleg mástól kapjuk?

Ingó ajándékozása után illetéket kell fizetni. A törvény szerint ingónak minősül – és így ajándékozási illetékköteles – a törvényes fizetőeszköz, azaz a pénz is. Megjegyezzük azonban, hogy az ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Az ilyen ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.

A törvény az illeték mértéke tekintetében különbséget tesz aszerint, hogy a megajándékozott áll-e, és ha igen, milyen rokonsági viszonyban az ajándékozóval. Eszerint a törvény az alábbi 3 csoportot különbözteti meg:

- Ha a megajándékozott az ajándékozó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik), úgy az illeték mértéke 18 millió forintig 11%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%, a 35 millió forint feletti rész után pedig 21%.

- Ha a megajándékozott az ajándékozó 1. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére, akkor az illeték mértéke 18 millió forintig 15%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%, a 35 millió forint feletti rész után 30%.

- Minden más, az előző két csoportba nem tartozó megajándékozott esetén az illeték mértéke 18 millió forintig 21%, a 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30%, a 35 millió forint feletti rész után 40%.

Pénz ajándékozásával kapcsolatban a fent írtakon túlmenően felhívjuk még a figyelmet arra, hogy mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése. Takarékbetétnek minősül a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát.

forrás:adozona.hu