Házasság után ki örökölhet?

Vagy igen vagy nem. Ennyiből nem lehet megmondani.

Pl hiába van csak az egyik nevén a ház, ha azt házasság alatt nem különvagyonból vették. Akkor közös és örököl utána a gyerek.

Ha van egy ember 20 házzal és utána házasodik meg, a házasság alatt nem vesznek semmit, akkor válás vagy halál esetén is át övé marad mind a 20 ház.

Ha nincs a nevén vagyontárgy és nem is volt, akkor nem.

De ha pl. volt egy lakása, amit eladott, a befolyt pénzt

egy másik lakásra költötték, ami az új házastárs nevére került,

akkor a gyerekek öröklik azt a hányadot, amennyit az apjuk

anno a saját vagyonából hozzátett.

Volt ilyen eset a famíliámban.

A férfi a 70-es években elvált. Volt egy kétszobás lakása Budán. Az új feleség kapott egy öröklakás kiutalást. (A Kádár-érában így ment).

Az új feleségnek kellett fizetnie a beugrót, ezért a férj eladta a budai kétszobás lakását. A fennmaradó összeget részletre fizették ki.Ez a lakás a nő nevére került.

Vettek egy telket is a Dunakanyarban, építettek rá egy kis nyaralót. Az is a nő nevére került.

A férj meghalt. A nő nyugodt volt, hogy az elhunyt férjének a

gyerekei nem kapnak semmit.

A gyerekek összeszedték a dokumentumokat, a házasságkötés dokumentumait és pereltek. Megnyerték.

A nőnek pénzben kellett megváltania a gyerekek 50-50%-os örökségét.

Ugyanis az a különvagyon, amit a férj a házasságba vitt, eladott, befizetett az új lakás beugrójára, jogilag a gyerekeinek

az öröksége.

Az a pénz, amit a házasságkötésük után közösen fizettek ki

a nő által kapott lakás részleteire, szintén közös költség volt. Tehát közös vagyonnak számított.

2-es vagyok.

Szerintem a "köteles rész" örökségért mindenképpen pereljenek,

ugyanis az együttélés során az apjuk is pénzt, munkát hozzátett ahhoz, ami a nő nevére került.

"2-es vagyok.

Szerintem a "köteles rész" örökségért mindenképpen pereljenek,

ugyanis az együttélés során az apjuk is pénzt, munkát hozzátett ahhoz, ami a nő nevére került."

EZ nem így igaz, csak akkor lenne az, ha nagyobb értéknövelö költség vagy kölcsöntörlesztés történt, az, hogy ott él, nem ez a kategória - úgyanis ilyen esetben nem csak "betesz" pénzt valaki az ott élés során, hanem "ki is vesz" - mert pl. lakbér nélkül él ott, stb.

Az más kérdés, hogy az, hogy "nincs a nevén vagyontárgy" nem egyértelmü helyzet, pl. házasság esetén a házasság alatt szerzett ingatlan akkor is közös szerzemény, ha csak az egyik fél nevére van bejegyezve.

A kérdést nem lehet egyértelmüen megválaszolni, mert túl kevés az infó!

A köteles részt ne keverjük ide. Az arról szól, hogy bizonyos közeli hozzátartozóknak akkor is jár bizonyos rész az örökségből, ha a végrendeletben semmit, vagy annál kevesebbet hagy rájuk az örökhagyó. Tehát az csak akkor lehet téma, ha van végrendelet.

De itt nincs végrendelet, és állítólag örökség sincs. Akkor nyilván senki nem örököl az elhunyt után. Ha majd a házastárs meghal, ő utána csak a saját leszármazottai örökölnek, a korábban elhunyt fél gyerekei nem.

De ez akkor van, ha tényleg nincs örökség. Mert az lehet, hogy az ingatlan mondjuk csak a túlélt házastárs nevén van, ennek ellenére az elhunytnak is volt u.n. ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonjoga. Pl. ha a házasság alatt bővítették a közös vagyonból az ingatlant, de az továbbra is csak az egyik fél nevén maradt, akkor lehet igénye az örökösöknek.

ha nincs vagyon, akkor nincs örökség.

De tényleg nem volt semmi közös vagyon? Pénz a bankban, amit a házasság alatt gyűjtöttek? Ingóság, ami közös?