Albérletet adunk ki, hogyan és mikor kell adózni utána? Van bejelentési kötelezettség, pl jegyzőnek?

Negyedévente kell a jövedelem után adóelőleget fizetni, majd az éves adóbevallásnál bevallani és az esetleges különbözetet rendezni. Ez a hosszútávúra igaz, akkor ha a partner nem kér számlát.

Ha kér számlát, akkor adószámot kell kérned a navtól, a többi metódus ugyanaz.

Ha cégnek adod ki, akkor pedig nekik kell számfejteni és levonni az adóelőleget, te már csak a "nettót" kapod meg.

Ha rövid távú a kiadás, akkor más a helyzet, de a kérdésből hosszútávra tippelek.

Ja és a hogyan része: a jövedelem adóköteles, nem a bevétel.

Jövedelmet több módszerrel is meg lehet állapítani. A legegyszerűbb a 10%-os költséghányad figyelmebevétele, itt gyakorlatilag a bevételed 90%-a után fizetsz 15%-ot.

A másik a tételes költségelszámolás, vagyis a bevételből le kell vonni a számlával igazolt költségeket (rezsi nem játszik), és az így fennmaradó rész 15%-a az adó.

Ezt kell negyedévente utalni a NAV SZJA számlájára.

"(rezsi nem játszik),"

Rezsi akkor nem játszik, ha nem fizeti ki Neked a bérlő annak összegét, hanem közvetlenül a szolgáltatónak fizeti ki, ha Ő szerződött le vele. Egyébként az is bevételnek számít, amivel szemben a szolgáltatók számláit elszámolhatod költségként.

Nem kell utána néznem, tudom, hogy milyen új dolgot hoztak be, mivel zavarják össze az adózókat teljesen feleslegesen.

Tartom azt, amit leírtam...

Ne feledkezzünk meg a nyilvántartási kötelezettségről sem.

Ha 10 %-os költséghányad alapján határozod meg a jövedelmed, akkor csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, ha tételes költségelszámolás alapján, akkor bevételi- és költségnyilvántartás.

Negyedévente zárni, év végén zárni, és elkészíteni belőle a bevallást. Ha adóhivatal ellenőriz, át kell adni.

SZJA törvény a mérvadó, abban van leírva minden.

5. számú melléklet egy része a nyilvántartásra vonatkozóan. Formája kötetlen, tehát excelben is lehet:

" A bevételi és költségnyilvántartás

4.1. A magánszemély az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét - választása szerint - bevételi és költségnyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben

a) az általános forgalmi levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti, valamint

b) a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adó alapját.

4.2. A magánszemély a bevételi és költségnyilvántartásban kizárólag az adóköteles bevételeket és a költségként elszámolható kiadásokat rögzíti.

4.3. A bevételi és költségnyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) sorszám;

b) a gazdasági esemény időpontja;

c) a bizonylat sorszáma;

d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés);

e) a kifizető neve (elnevezése) és adószáma (e rendelkezést az egyéni vállalkozó nem köteles alkalmazni);

f) a bevétel összege;

g) a bevételből levont adóelőleg;

h) a költség összege;

i) a jövedelem."

Magát a nyilvántartásban való rögzítést, törlést, javítást, selejtezést, megőrzést az SZJA törvény 10 §-a rögzíti. Nem tépkedünk ki a nyilvántartásból oldalakat, nem festegetünk bele javítóval stb.

Elmondásod szerint a bérlő bérleti díjat fizet valamit rezsit. Innentől kezdve a rezsi a bevétel része, mivel megkaptad. A bevételeddel (bérleti díj + rezsire fizetett összeg) szembe állíthatod az igazolt kiadásaidat. Tehát magukat a szolgáltatói számlákat, és a törvényben meghatározott egyéb elszámolható kiadásokat (javítás költsége, stb.). A különbözet lesz adóköteles.

A közös költség is elszámolható költségként. Amit nem enged elszámolni tipikusan, az a lakás biztosításának díja, valamint a befizetett SZJA összege (sokan még ezt is elszámolják). De az elszámolható költségeket is leírja a melléklet, valamint azt is, hogy mi számít bevételnek.

Nem Te döntöd el, hogy mi tartozik ezekbe, hanem a törvény...