Nem lehetek KATA alany, valaki tud más megoldást?

Hát ez nagyban függ attól, hogy milyen tagról meg milyen ügyvezetésről beszélünk.

Szóval pl egy katás bt-nek a kültagja nem feltétlenül lesz katás. Simán lehet, hogy a kültag az munkaviszonyban lát el bizonyos ügyvezetői feladatokat. Az is lehet, hogy csak simán kültag, 0 forintért, járulékfizetés nélkül. Elég sok variációja lehet a dolgoknak.

igen, ez így van. Valóban lehetsz akár egyszerre is KATAs egyéni vállalkozó, és mondjuk egy Bt-ben szintén KATA szerint adózó kültag. (Beltag nem, mert egy ember egyszerre csak egy vállalkozásban lehet korlátlan felelősségű tag). Ha meg így van, akkor egymás után miért ne lehetnél (mivel már nem vagy egyéni vállalkozó, így akár beltag is lehetsz).

Az utolsó bejegyzéshez annyit, hogy a 0 jövedelem a kültagnak, az kérdéses, mivel a kültagnak részesülnie kell a haszonból (már ha van). Ugyanakkor a Katas Bt-nek nem kell eredménykimutatást csinálnia, így igazából nem derül ki a nyereségesség. Szóval nem hiszem, hogy bárki belekötne, de ez kicsit ellentmond a kültag definíciójának (ő csak pénzzel szállt be, ennek fejében részesedést vár a nyereségből).

Ha a kültag nem katás a bt-ben, akkor elvileg osztalékként kell neki kiadni a rá eső részt. Innentől már csak az a kérdés, hogy ezt mennyiben határozzuk meg.

Csatolom az állásfoglalást a NAV-tól:

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] 6. § értelmében a kata adóalanyiság a megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra ismételten nem választható.

A Katv. 5. § (1) bekezdése tartalmazza az adóalanyiság megszűnésének eseteit, melynek c) pontja kimondja, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával a kisadózó vállalkozás adóalanyisága is megszűnik.

Ha a magánszemély ismételten egyéni vállalkozóként kíván adóköteles tevékenységet folytatni, és újból a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás választására irányuló bejelentést tesz, akkor az állami adó- és vámhatóság az új adószám megállapítása során a nyilvántartásában szereplő adatok alapján megvizsgálja, hogy az adózó esetében fennállnak-e a tételes adóalanyiság választását kizáró körülmények.

Az adóhatósági nyilvántartás azt is tartalmazza, hogy az adott magánszemély a vállalkozói tevékenység megkezdésére irányuló bejelentést megelőző időszakban folytatott-e egyéni vállalkozói tevékenységet vagy sem, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel, a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységét nem elkülönült jogalanyként végzi.

Fentiek alapján nem jogosult a tételes adóalanyiság ismételt választására az az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató magánszemély, aki a Katv. 6. §-ában foglalt időszakon belül újra egyéni vállalkozói tevékenységet kíván folytatni.

A törvény nem tartalmaz azonban arra vonatkozó szabályt, mely szerint egy alakuló gazdasági társaság esetében vizsgálni kellene, hogy a tagok valamelyike előzetesen rendelkezett-e olyan jogállással, melyre tekintettel a Katv. alanyának minősült volna, nincs tehát akadálya annak, hogy egy korábban katás egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély a későbbiekben alapított gazdasági társaságával összefüggésben a kata adózási módot válassza.

Tájékoztatom, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.

Tisztelettel:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Központi Irányítás

Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály

Egyéni vállalkozást mindenképpen meg kell szüntetni, mivel nem lehetsz egyszerre egyéni vállalkozó és bt beltag, mivel mindkettő a teljes vagyonával, korlátlanul felel és ilyen jogviszonyból csak egy lehet. És igen, megszünteted az ev-t, utána lehet indítani a bt-t. Ügyvédnek kell jelezni, hogy a beltag lenne a katás, a kültag pedig csak tag. Minimum tőke nincs meghatározva, szóval akár 5ezer forinttal is alapítható bt. A törzstőkét bármilyen arányban meg lehet osztani a tagok között (és ennek nem is muszáj kp-nak lenni, simán lehet akár egy telefon vagy laptop, vagy akár egy nyomtató is). Érdemes a kültagot minél kevesebb %-kal bevinni a cégbe, pont az adózás miatt. Alapesetben a tagok a törzstőke arányában jogosultak a vállalkozás nyereségére vagy veszteségére, viszont ettől a társasági szerződésben el lehet térni (annyi kitétel van, hogy 0% egy tagot sem illethet, valamennyit mindenképpen adni kell).

Mivel a bt-nek nem kell semmilyen számviteli nyilvántartást vezetnie (nem, bevételi nyilvántartás sem kötelező - bár azért célszerű), ezért szó szerinti értelemben nem határozható meg az eredmény. Szépen és hivatalosan ennek úgy kellene kinéznie, hogy a kültag a társasági szerződésben megszabott arányban részesül a tárgyévi eredményből. Ezt osztalékként kell számára kifizetni (15+17,5% jelenleg), valamint ezt be kell vallani a nav felé és megfizetni a járulékot. Én praxisom alatt nem igazán találkoztam olyan katás bt-vel, aki így járt volna el, gyakorlatilag a kutyát sem érdekli, ha ez a lépés kimarad.

Szóval a válaszom röviden: ev becsuk, bt megnyit, és az alapítási költségeken kívül minden megy úgy, mint eddig.