Hogy éltek meg egy 13-14 órás repülő utat?

Ha nem is pont ennyi idős, de 10+ órás utaim nekem is voltak már.

Én 170 cm vagyok, simán elfértem, inkább a fenekem ültem el, jó volt sétálgatni néha.

Útközben gintonikozni szoktam, az kicsit ellazít, mert sajnos tiszta ideg vagyok mindig repülés közben, félek nagyon. :)

Filmezni otthon sem szoktam, de a gépen egész jók a játékok, a kockapókert pl. lehet nyomni útitárssal is 😀.

Az egyetlen szerencsém, hogy az időeltolódás viszont nem szokott megviselni, az első éjszaka után már minden rendben volt eddig :)

Kényelmetlen, zsúfolt de hát mit lehet tenni, ki kell bírni. Nekem a turista osztályon sosem volt gondom a lábtérrel, viszont az ülések kínzóeszközök. Szerintem direkt tervezik ilyenre. Alapvetően a prémium economy sem oldja meg a gondot, hogy csak a business classon tudod vízszintesbe tenni az ülést. Én megtanultam kicsavarodva, fejenállva aludni a két étkezés között. Akár 3-4 óra szunyálás is aranyat ér a megérkezéskor, mert az a lényeg, hogy ott vagy, nem a repülés. Olyan gyorsan elrepül 12-13 óra is, utána marad a jól eső érzés, hogy mennyivel több pénzem maradt mert turista osztályon mentem.

Egyébként van már ilyen kérdés, keresd meg, ott is van sok válasz

Nincs az a világ végén. Az Új Zéland. Én is próbálkoztam alkohollal, de nem igazán jön be, nem alszom el könnyebben. Sőt én is úgy kezdtem, hogy én itt soha nem fogok tudni aludni, aztán elég repülés után megtanultam. Első alkalommal persze nem könnyű. Túl fogod élni, kicsit kényelmesebb lesz premium economy ülésben, nem lesz semmi baj. Ne törődj a horkolással, lesz a gépnek úgyis elég alapzaja, meg ha a melletted ülő beteszi a fülhallgatóját. nem is fog hallani. Május végén jöttünk Detroitból, pont volt egy horkolós a folyosó átellenes oldalán, de inkább mulatságos volt, mint zavaró. Zavaró majd a kisgyerek(ek) lesz(nek) akik közül némelyik nagyon jól viseli az utat, de van aki végig szirénázza az utat. 30 sorral hátrébb is hallani. De még azt is ki lehet bírni.

Hidd el, akarni kell valamennyit szunyálni, busásan megéri, ha nem mosott sz*rként kell leszállni a célállomáson.

Alapvetően aludni szoktam. Amint befejeztem a kaját, kicsit felállok, séta, aztán hamar elalszom.

A leghosszabb utam London - Sydney volt, viszont az szerencsére business class volt. Ott is ugyanez volt a rutin, persze kicsit kényelmesebben aludtam