Szerintetek milyen érveket lehet felhozni Budapest mellett egy japánnak?

Nem tudok 10 érvet felsorolni, de a saját tapasztalatomat le tudom írni.

Van egy nagyon kedves kanadai barátom, aki még sosem járt Európában, és Budapestről egészen a megismerkedésünkig (ami a véletlen műve volt) nem is hallott. Tavaly nyáron meghívtam magamhoz, másfél hét alatt próbáltam neki megmutatni országunk jellegzetességeit, Budapesten 4 napot töltöttünk.

Le volt nyűgözve a belvárosban lévő régi épületektől (hisz náluk nincs túl sok több száz éves épület... az országuk 1867-ben jött létre.) Megnéztük a Várat, a Szent István Bazilikát, a Parlamentet, a Zsinagógát, de mégis, ami a leginkább lenyűgözte, azok a lakóházak voltak. Nálunk nincsenek ilyen stílusú, ilyen korú lakóházak, különféle díszítéssel. (Ami negatívumként maradt meg benne, az az épületek piszkossága - de felfogta, hogy elég költséges dolog lenne mindet megtisztítani az évtizedek alatt rájuk rakódott szmogos kosztól.)

Tetszett neki, hogy a Duna kettészeli a várost, és teljesen más a két fele, s mégis egy városról beszélünk.

A hidak is lenyűgözték, a Lánchídon ha 5-ször nem kellett oda-vissza átsétálnunk, akkor egyszer sem.

A graffitik: náluk, legalábbis azon a területen, ahonnan ő származik nincsenek falfirkák, rajzok. Érdeklődve nézte az ilyen rajzokat, hisz van köztük egy pár művészi alkotás is.

Negatívumként érintette a tömeg és az emberek modortalansága - kivétel a Hősök tere környéke, ahol a turistáknak köszönhetően kevesebb a bunkó magyar jelenléte, bár tény, hogy a kanadai egy kifejezetten udvarias nép, tehát túl nagy volt számára a kontraszt. (Ők már akkor bocsánatot kérnek, ha még meg sem löktek, de majdnem, a magyar pedig még akkor sem kér bocsánatot, ha már fellökött..)

Mi kocsival közlekedtünk, nem tetszett neki, hogy 1-1- parkolóhelyre hosszú percekig kell vadászni. Mondtam neki, hogy a tömegközlekedés sem feltétlenül jobb, mert habár a város minden pontjára el lehet jutni azzal is, de sokszor csak úgy, hogy megkerülöd a világot is.

Tetszett neki minden, ami a történelmünkkel kapcsolatos - pl. a Duna melletti cipőszobrokról fél órát meséltem neki, és miután kifogytam minden infóból, amit el tudtam mondani neki, ugyanolyan lelkesedéssel kérte, hogy keressünk fel további 2. világháborús emlékhelyeket, mert ennyire "közeli" élménye még nem volt ezzel kapcsolatban.

Imádta a Margit-Szigetet is. Azt hitte, hogy ez amolyan kis menedéke, búvóhelye a városnak. :)

Teljesen más élmény volt úgy járnom a várost, hogy ott van mellettem, és minden, számomra tök hétköznapi, megszokott dologra rácsodálkozik. Azon a pár napon én is turistaként láttam a várost, kár, hogy a szürke hétköznapokon észre sem veszem azokat az apró szépségeket, amiket az ő szemén keresztül észrevettem.

Kicsit hosszú lett, ne haragudj, ha itt-ott zavaros, de annyi mindent tudnék még mesélni. :)

*Nálunk nincsenek ilyen stílusú, ilyen korú lakóházak, különféle díszítéssel.

náluk - ezt akartam írni.

Lehet, hogy nem ez lesz egy japán számára a legfontosabb, de Budapest olcsóbb.

Rendszeresen kellett külföldi kollégákat kalauzolnom Budapesten munka után, ami lenyűgözte őket, az például a Sziklakórház, a Széchenyi fürdő, általában véve szerintem a fürdőkultúra olyan itt, ha valaki a wellnesst szereti, ami Párizsban talán nincsen. Ha a modern építészet megfogja, akkor elég vele végigmenni a legújabb metróvonalon, ami eléggé extravagánsra sikerült (nem mindenkinek tetszik, nekem igen). A Vámház körúti központi vásárcsarnok is jó hely, arrafelé gyakran látok keleti turistákat. Ez meg a Sziklakórház általában véve kevésbé ismert. A Sziklakórházban azt hiszem, van angol nyelvű idegenvezetés is.

És miért jöjjön még ide, meglátogatni Budapestet? Mert szívesen látjuk :-)

Pedig szerintem inkább a netes leírásokat használd.

Nem az számít, hogy aki ott él, annak milyen. Turistaként teljesen más egy város. Én nem Budapesten élek és utálnék is ott élni. Viszont tök jó időnként ott programokat csinálni, mint egy turista. Turistaként a legszebb, legjobb részeket látod. Nem kell azzal foglalkoznod, hogy milyen lehet a mindennapi élet, főleg olyan kerületekben, amik annyira nem szemet gyönyörködtetőek.