Magyarország természetföldrajzi szempontból unalmas hely?

Természet szempontból egyértemű

Az egyik legszarabb Európában

Igen, bár hozzátenném, hogy az Alföld nem feltétlenül lenne unalmas, ha a magyarok nem cseszték volna szét az ártereket.

Engem sokkal jobban zavar az épített örökség hiánya, alsóbbrendűsége. Dánia vagy Hollandia nálunk sokkal rosszabb természetföldrajzi helyzetben van, de ezt szerintem bőven ellensúlyozzák az építészetükkel.

#15 Nem, a magyar népesség jelentős része ártéri gazdálkodásból élt, amely ellehetetlenülésével ez a népesség a borzasztó életkörülményeket biztosító kubikusságra és béresmunkára kényszerült. Az államnak sem érte meg, bezuhant többek között a marhatenyésztés, a halászat, a gyümölcs -és zöldségtermesztés. Hatalmas aszályok voltak, az Alföld mára beérni látszó elsivatagosodása ekkor kezdődött. A gabona árát lenyomta az Európába irányuló USA import. A nagy, városokat elpusztító árvizek is ironikusan a folyószabályozás számlájára írhatók. A maláriát és a kolerát a folyószabályozás alig szorította vissza, ezekből a betegségekből egyébként is ki lehetett gyógyulni, a kolerát tulajdonképpen kezelni tudták, az utána elterjedő "morbus hungaricus", azaz a tüdőgümőkór/tubercolozis sokkal problémásabb volt.

Szóval te meg csak vagy :)

Nézzük sorban:

1. Az folyószabályozás munkát biztosított egy csomó embernek. Könnyen belátható, hogy a kubikosság nem a következménye, hanem a feltétele volt a munkálatoknak. Minden munkát kézzel végeztek ebben az időben.

2. Az állandóan vagy részlegesen elárasztott területek nem voltak gazdaságosan művelhetőek, esetleges volt a növénytermesztés, leginkább a kiegészítő gazdálkodásra lehetett számítani.

4. Mivel az állam nem gazdálkodott ezeken a területeken, ezért neki édesmindegy volt, hogy bezuhant-e vagy nem, kivéve az adóbevételeket. Nehezen tudom értelmezni hogyan tudott volna bezuhanni a mezőgazdaság mikor a folyószabályozás óriási területeket tett gazdálkodásra alkalmassá. A gyengébb területeket legeltették, ennek volumene megnövekedett a szabályozás után. A növénytermesztés hatékonysága és volumene is növekedett. Ez társult azzal, hogy ezeket a felszabadult területeket be lehetett kapcsolni a közlekedési infrastruktúrába, azaz vasútvonalakat lehetett építeni, amin keresztül a megtermelt árut el lehetett juttatni a felhasználókhoz. Ez egyébként ismét csak rengeteg munkalehetőséget biztosított.

5. Az aszály nem az árterek elöntésén múlik. Az aszály megoldása nem az árterek elöntése, hanem a csatornázás, ami csak úgy valósulhatott meg, ha a folyók szabályozva voltak. Elég szépen megcsinálták a csatornákat, az egy más kérdés, hogy ezt milyen hatékonysággal használták ki.

6. Az árvizek nem a folyószabályozás, hanem a nagy mennyiségű csapadék számlájára írhatóak. Árvizek korábban is voltak, azután is lettek. Előtte az árvizek évekre képesek voltak elönteni a földeket, ami arra az időre kiesett a gazdaságból.

7. Az USA importhoz nem akarok hozzászólni, az sem a folyószabályozás következménye volt.

A járványok is olyanok, mint a hozzáértés: viszonylagos. Kis járvány is lehet említésre méltó, ha nincs nagyobb. Aki semmit nem tud egy témáról, annak jól hangzik, ha valaki tud valamit. Szóval a járványok mérete és pusztítása a szabályozás után jelentősen visszaesett.

Ami tényleg előnye volt az ártereknek az a természeti környezet, a vízminőség, ezért volt nagyon klassz fejlesztés a Tisza-tó. Ilyet lehetne még csinálni, de szigorúan úgy, hogy a gátak megépüljenek és az elárasztott területek határai pontosan ismertek legyenek. Az kezelhető helyzet.

#17

1. Kubikosság a folyószabályozások előtt és után is létezett, viszont a folyószabályozások miatt vált felülreprezentált foglalkozássá. Előtte azok az emberek ártéri gazdálkodásból éltek.

2. Az ártereket különféle módon hasznosították. A folyószabályozások utáni területeket sem lehet gazdaságosan művelni az aszályok miatt és a belvíz miatt.

4. Az állam nem nagyon gazdálkodott sehol sem, a központi hatalom bevételei már az Anjou kortól kezdve főként jövedékekből származtak, illetve Mátyás korától a köznépi háztartások által fizetett adóból. A földet különféle birtokosok kezelték. Ami azt illeti, a marhakereskedelemből száramzó jövedékek a folyószabályozások előtt még mindig nagyon jelentősek voltak, szóval francokat volt neki "édesmindegy". A marhatenyésztés, halászat bezuhant, ez tény, és hatalmas aszálykárok keletkeztek. A növénytermesztés hatékonysága a fejlődő technológia, valamint a nemesítések miatt javult. A vasúthálózatnak nem sok köze volt a folyószabályozásokhoz, pl. Szegedet előtte elérte a vasútvonal.

5-6. Ez akkor lenne igaz, ha a magyarországi folyószabályozások célja a víz hasznosítása lett volna (lásd fokgazdálkodás), de nem az volt, hanem a víz minél előbbi kivezetése az országból. Ismét Szegedet hozom, amit a folyószabályozások által súlyosbított árvíz pusztított el, előtte nem volt olyan, hogy a belváros, vagy az alsóváros stb. víz alá került volna.

7. Ezt nem fejtettem ki, az USA import nyilván nem a folyószabályozások következménye volt. A lényeg az, hogy a nemesség arra számított, hogy több gabonát tudnak majd a felszabaduló földeken termelni, amit az európai piacokon értékesítenek majd jó áron. Csak az USA import lenyomta az árakat, emiatt pedig többen tönkrementek, a terményeket elpusztította az aszály vagy a belvíz, szóval a folyószabályozás még csak meg sem térült.

+ A járványok visszaszorításához végső soron az orvostudomány fejlődése nagyságrendekkel jelentősebben járult hozzá, mint a folyószabályozás.

+ A Tisza-tó csak a felszínen tűnik jónak, egyébként olyan élőhely, ahonnét az őshonos halfajok még jobban kiszorulnak az invazívakkal szemben. A megoldás a fokgazdálkodás.

Egyébként ha az én indoklásaimmal nem vagy elégedett, akkor nézz utána, egy halom cikk van erről a témáról mindenféle médiumon, elérhetően. Szóval a te álláspontod a tudomány jelenlegi állása szerint rég elavult.

Nem értek egyet. Nyilván nem top 1, de közepesen változatos. Ezt természetjáróként mondom.

35/F