Gyöngyös neked mennyire vonzó város?

6:

Mátraháza és Kékestető nem voltak települések, már eleve üdülőtelepként jöttek létre. Az ilyen üdülőtelepek mindig ahhoz a településhez tartoznak, amelyiknek a külterületén létrejöttek.

Mátrafüred is üdülőtelepülésként jött létre, már a nevét is Tátrafüredből vették. Nem csatolták Gyöngyöshöz, kezdetektől Gyöngyös része volt. Szemben mondjuk Csepellel, Kőbányaval, Pesterzsébettel, amelyeket Budapesthez csatoltak...

Egyébként Mátrafüreden viszonylag kevesen laknak, a legtöbb épület ott is üdülő vagy szálloda, panzió. Szóval messze nem torzít annyira, mint ahogy előadod.

Egyébként így is túl sok az önálló önkormányzat, ami drága és nem hatékony. Az urbanizáción pedig sokat torzít, hogy falvakat neveztek ki városnak, az 50-60 városból lett több mint 300 a rendszerváltás óra. Gyöngyös ténylegesen is egy kisváros, de pl. Pálháza, Csepreg, Fertőd, Őriszentpéter, Berhida, Tét stb., stb. semennyire sem városias, de torzítják a városlakók arányát azáltal, hogy hivatalosan városok.

#7: A Balaton-parti települések zöme is üdülőtelepülés volt, ez mégsem gátolja meg az önálló településként való számontartásukat. Indifferens, hogy egy településen régen a földet túrták, ipartelepülés volt vagy épp kikapcsolódni vágyó üdülőket fogadtak, ma már nincs gazdasági funkció szerinti besorolás (bár az alvótelepülést mint XXI. századi anomáliát be lehetne vezetni).

Másrészt a Monarchia alatt egy csomó átnevezés történt, a -fürdő, -háza, -hegy, -falva, -lak, -berek, -völgy, -szentistván/györgy/mihály/stb. településnevek zöme ekkor jött létre. Ennek fő oka nem az volt, hogy új településeket alapítottak, hanem az, hogy az adott településen nem magyar anyanyelvű lakosság élt, a magyar politika viszont már nemzetállamban gondolkodott, így a román, ruszin, szlovák, stb. nemzetiségű településneveket meg kellett szüntetni. Tátrafüred soha nem volt Tátrafüred mindaddig amíg egy magyar főúr ki nem találta, hogy hívják így, mert a szlovák nevét nem tudta kiejteni. Szóval nem állítasz valótlant mikor azt mondod, hogy X vagy Y település pl. Tátrafüred mintájára lett elnevezve, csak itt a minta az volt, hogy kereszteljünk át egy meglévő települést, nem pedig az, hogy hozzanak létre új falvakat. A Kossuth tér melletti Trianon emlékfalon egyébként egy csomó ilyen kamu településnév van, amit a földhivatalnál találtak ki, botrány is lett belőle tavaly.

Ebből a szempontból egyébként egyáltalán nem állunk információ hiányban, a Monarchia kiváló katonai térképeket készített: első-, második- és harmadik katonai felmérés néven nyilvánosan elérhetőek. Visszakereshető, hogy mi volt az eredeti neve - Mátrafüred gondolom valami szlovák vagy túlzottan palócos névre hallgatott. Különben is elég nehezen védhető az az álláspont, hogy egy települést eleve a város részeként hoztak létre a 19. században, ha mondjuk saját középkori vára, meg 3-400 éves épületei és temploma van, s a fentebb említett térképek és régészeti leletek is aktív jelenlétre utalnak az adott korszakban. Magyarországon ilyen városrész létrehozás 1-2 modern kivételtől eltekintve szinte egész biztosan nem történt - olyan volt, hogy összenőttek települések, pl. Diósgyőr Miskolccal vagy a budapesti rákos-menti falvak ráépültek a belvárosra, de ahol ma település van ott régen legalább egy istálló, tanyaegyüttes vagy boros pincék biztosan álltak.

9:

Azért nem indifferens, mert egy település külterületén jöttek létre üdülőtelepek, és nem pedig ezeket csatolták a városhoz. Totális szivatasa lenne a városi lakosságnak ezeket, vagy mondjuk egy ipartelepet elcsatolni, mert ezen településrészek munkaerejét nagyrészt a városlakók adják, a hely jellege (üdülőövezet vagy iparövezet) miatt a helyben lakók pedig relatív kevesen vannak. Így igzaságtalan lenne, ha a helyi adók az ott élő néhány száz, Matrafüred esetén alig több mint ezer lakosra költődnének, amit többször annyi termel meg, akik a város máaok részeiről járnak dolgozni.

Egyébként Mátrafüred területén sokáig nem volt konkrét település, később Benepuszta volt, de az sem egyezik meg a település későbbi területével, szerkezetével, nagyrészt már azután épült meg a résztelepülés, hogy Gyöngyös részeként Mátrafüred lett. De mindegy mi volt előtte, mert a mai értelemben vett települesszerkezet létrehozása óta, tehat ahol minden talaplatnyi föld valamely önkormányzathoz tartozik, mindig Gyöngyös része volt.

Egyébként Ótátrafüred meg eleve a 19. században jött létre mint üdülőhely, előtte egy-két pásztorház volt a területen, amik nem alkottak települést, és soha nem vált önallóvá, ma egy magyarul Magastátra elnevezésű városi rangú település része.

Btw Lillafüred sem volt soha önálló település.