Milyen Londonban a nyár?

15.18-as vagyok.

Én nyelvtudás nélkül jöttem ki lassan 4 évvel ezelőtt.Rá 2 hét múlva part time melóm lett egy irodában ahol takarítanom kellett.Majd 1 évig csak állásokat kerestem,de mindenhonnan elutasítottak,hogy nyelvtudás nélkül nem alkalmaznak..Később egy elektronikai cégnél kezdtem főállásban dolgozni,ahol mint meós operator dolgozom.(én ellenőrzőm mások munkáját)Persze az irodai állásomat is megtartottam,hisz az csak napi 1 óra melót jelent.Kábé 1500-1600 fontot keresek.DE!

A párom aki kint volt,és folyékonyan beszélt angolul(nagyon jó állása is van),ő kibérelt egy lakást.A lakás már megvolt amikor én jöttem.Az irodai állást egy angol barátunknak köszönhetem,hisz ő szólt az érdekembe.(jó barátja a főnökömnek)..Később szintén ennek a jó barátnak köszönhetem,hogy az elektronikai céghez is elsőre felvettek,bár itt már "motyogtam"..

Ma nyelvtudás nélkül nem szabad kijönni,mert nincs semmi esély hogy melója legyen valakinek.Nekem nagy szerencsém volt,és a siker nem is az én érdemem,de igyekszem mindig a legjobb lenni a munkahelyemen...Igaz nem vagyok már fiatal,de csak azért vállaltam,hogy nyelvtudás nélkül nekivágok(nem is akartam soha külföldön élni,dolgozni),hogy a 14 éves fiamnak jobb jövője legyen.Ma ő is itt él,és szorítsatok neki,mert holnap érettségizik matematikából...Én soha nem panaszkodtam,és soha nem voltak ilyen álmaim,hogy világot lássak,vagy máshol éljek,Ezért nagyon remélem,hogy jó döntést hoztam amikor a fiamat egy idegen országba "ráncigáltam"..

De mindenkinek sok sikert kívánok az álmaihoz,és én vagyok az élő példa,hogy érheti az embert váratlan meglepetések.

37/N