Hol voltak életed legjobb nyaralásai, utazásai, és miért azok a legjobbak? Egzotikus helyeken jártatok már?

En azokat a nyaralasokat szeretem, ahol tobb helyre is elmegyunk. Az en kedvencem a skociai krt volt. 8 nap minden ejszaka mashol, satorral. Augusztusban voltunk, de a legeszakibb csucsokben sal kellett, megis az eletemben a legjobban a skot felfoldon ereztem magam.

A legegzotikusabb hely, ahol jartunk az Madeira, szep volt, jo volt, szerettem, de semmi olyan extra nem volt benne mint Skociaban.

A masik kedvencem egy kis europai korut, de ennek nem minden allomasat szerettem. De mindenkepp a mozgalmas korutakat szeretem, a tengerparton ulosek nekem nagyon unalmasak.

Mi pénz és autó híján nem megyünk nagy nyaralásokra, utazásokra, sajnos a szüleim eleve nem szeretnek útra kelni, legföljebb egy-egy napra leugrottunk a Balatonhoz, hajózni meg fagyizni.

Régebben anyukám az egész családot vitte magával, amikor az iskola tanári kara és az alkalmazottak kirándulni mentek. Így jutottunk el a Felvidékre, illetve Szlovákia egyéb részeire, Csehországba, Partiumba és Erdély közepébe. Erdélyben és a Tátrában az osztályommal is voltunk.

Ez van, én ilyen vagyok, ha "külföldi nyaralás", akkor csak Csehország, Szlovákia, Románia. :D

Csehország volt a legjobb, bár túl kicsi voltam hozzá, ha tehetném, újra elmennék csavarogni, csak úgy céltalanul. Prágában a Károly-híd és környéke gyönyörű, maguk a színek, a hangulat olyan modern-középkori, most már szeretem a sört is, kipróbálnék néhány helyi különlegességet, finomságot, kisvendéglőt, sörözőt. :)

Akkor szerettem bele a gótikába is, hát a Szent Vitus székesegyház az lenyűgöző volt! Azóta rajongok az ilyesmiért. Gigantikus, gyönyörű! :)

Lehet, hogy idiótán fog hangozni, de azért is volt jó, mert a tanárok jó része elment iszogatni, lazulni a városba, a szállás pedig egy (középiskolai) fiúkollégium volt, húgommal folyton röhögtünk, meg dohogtunk, még takarítás után is kanszag volt és az a furcsa borotvahab/kollégiumszag, a vécé ajtaján pucérnős poszter, a falakon partikról matricák, kalandos volt bejárni az épületet. Még cetlit is hagytunk a srácoknak, néhány angol szóval, jobb híján, meg ami cseh köszönést és alapszókincset találtunk az idegenvezetőtől kapott papíron. Egyébként vicces volt látni a (volt) tanáraimat becsiccsentve, lazulva, civilben. :DDD

Belföldön pedig... volt osztálytársammal a Bükkben. Másfél-kéthétig a természet lágy ölén, sok izzasztó túra, aztán bezárt a tusoló, mielőtt elmehettünk volna, Miskolcon megdőlt a nyári melegrekord, mi meg a hűvös erdő közepén lazsáltunk, jöttek a tűzhöz a rókák kaját csórni, felfedeztünk egy kis viskót, eltévedtünk az erdőben és óriási kerülővel előbb érkeztünk meg az étterembe, mint a többiek. Haláli volt. Vagy amikor szakadt a hideg eső és az óriási telek túloldalán lévő vécébe kellett eljutni éjszaka, papucsban, pizsamában és esőkabátban ugráltunk a lucskos fűben. Délután megérkeztek a német motoros turisták, akik a lejtőn vertek sátrat (nem tudom, beáztak-e), kb. a rét közepén, és mintha egy koporsóban aludt volna az egyik fazon, majd' bepisiltünk, amikor elfutottunk mellette, mert horkolt a 'zöld sátorkoporsó', még talán be is horpadt hozzá.

Nem sokat utazok, de akkor alaposan.

Bakancslistán szerepel a Transzszibériai Vasútvonal, végig (gyűjtök rá, egyszer csak sikerül), Csehország újra (Brno és Prága), Norvégia és Izland, Skócia... Azt hiszem, igénybe veszem a Couchsurfing-et is. :DDD

Egy hét Párizsban! Imádtam!!

Egy 13 fős csoporttal mentem, amit lehetett megnéztem, szerelem első látásra :)

nem nyaralas volt, de erdekes hely

[link]

Én alapvetően a tengerparti döglést, all inclusive ellátást és a búvárkodást szeretem. Jártam már pár szép helyen, de a fentiekből kifolyólag az egyik kedvenc helyem Egyiptom. Sokszor voltam már. Egy egyiptomi utat egyébként átlag emberek is megengedhetnek maguknak, nagyon olcsó. És ott tényleg van látvány meg élmény.

De természetesen az örök kedvenc a Maldív szigetek. Ezt nem is részletezném. Aki volt már ott sosem felejti, aki pedig még nem volt, mindenképp menjen el egyszer legalább az életben. Nem véletlenül hívják a földi paradicsomnak.