Nem a balatoni árakkal van a baj, hanem a fizetésekkel?

1. Tényleg pofátlanul drága a Balaton (de már egy sima strand is Magyarországon).

2. A magyarok többségébe kódolva van, hogy fogukhoz verik a garast.

Ismertem olyan pénzes családot, akik úgy indultak neki az autós küldöldi nyaralásnak, hogy bőröndnyi konzervet pakoltak fel, nehogymár ott kelljen "aranyáron" venni...

Arról ne is beszéljünk, mikor 40 fokban minden dèlelőtt a konyhában izzad a mama, hogy ne kelljen étterembe menni, mindezt nyaralás címén. Viszont ez általában valamiért az ilyen családoknál mindenkinek természetes, és csak nekünk fura, eltérő nyaralási kultúra és kész.

De az a hozzáállás is agyrém nekem, mikor ész nélkül fizetnek be utazási iroda csomagjára, holott az ár-érték arány nagyon nem stimmel, és hasonló színvonalon feleannyiért is simàn találnának ajánlatot, ha legalább arra nem sajnàlnák az időt, hogy kicsit utánanézzenek, mert van pénz, a saját szervezés meg aztán tényleg ördögtől való...

Nekem az arany középút jön be, a szálláson spórolok, magán a helyszínen és a fogyasztáson nem, és imádom saját magamnak szervezni az utainkat, de nem vagyunk egyformák.

Viszont a Balaton nekem nem ér annyit, mint egy tenger (ilyen árakon főleg), egyrészt mert túl kiszámíthatatlan az időjárás, másrészt túl sok a magyar 😀

Ha nem az olcsó kategóriában nézelődsz, találsz a Balatonon jó szállást és jó éttermeket, az igaz.

Viszont annyi pénzért egyáltalán nem éri meg a Balatonra menni, mert:

-Az időjárás sokkal kétesélyesebb, mint egy mediterrán tengerparton.

-Egy tengerpart legtöbb embernek nagyobb élmény, mint egy tó.

-Mit csinálsz a strandon kívül? Olaszországban nyaraltunk idén és minden nap a város középkori belvárosában fagyiztunk, miután vacsorára ettem grillezet rákot, kagylós tésztát, olasz pizzát, vagy valami hasonlót. Na most a balatoni városokban nincs középkori belváros, hanem 90%-ban unalmas szocreál üdülőövezet (főleg a déli part), 10%-ban luxus üdülőövezet (főleg az északi parton vannak, pl. Balatonfüred környéke), plusz egy-két veretős buliváros, mint Siófok.

És még egy szempontot behoznék, a magyar okosban megoldás! Amit mi leleményességnek meg rafináltságnak hívunk, de valójában csak kicsinyesség és rövidlátás! És ez nem csak a strandi lángososra igaz, hogy minél kevesebb kiadással minél jobban akar járni! A balatoni szállodákkal nem vagyok annyira képben, de szerettem egy időben rövidebb nyaralásokat belföldön 4-5 csillagos Wellness-szállodákban tölteni, ahol kifejezetten nem az olcsó helyekre mentem. Nagyon sok helyen tapasztalom azt, hogy szépen megépítették valahány éve, de azóta hozzá nem nyúlnak és amortizálódik (pl. lötyög a konnektor a falban, a tetőkert el van gazosodva, a gőzfürdőben ugyanazt a penészes mellékszagot éreztem mint amikor egy éve ott voltam, stb.). Vagy amikor ugyanazt a sajttálat rakják ki a svédasztalra szobahőmérsékleten több napig, és pár nap után már nem fogy, mert már nem túl bizalomgerjesztőek a sajtszeleket, akkor a következő nap majonézes sajtsaláta a fogás a svédasztalon.

Nem azt mondom, hogy külföldön 4-5 csillagos szállodákban ez a hozzáállás elképzelhetetlen. Csak hogy tapasztalatom szerint Magyarországon szinte biztosan számítani kell rá.

#6 vagyok. Igen, értem, amit mondasz, és egyet is értek. Csak hozzáteszem, hogy ha több pénzt szánsz rá, akkor meg már nem a Balatonra érdemes menni szerintem.

Érdekességként még azért írom, hogy a nagyon csóró országokban is megvannak azok a helyek, ahova a helyi "elit" jár, ahol sporadikusan megkapod azt, amit a nyugati középosztály. Csak az ottani viszonyok közt nagyon menőnek számít, ha megengedheted magadnak. Például ez személyes tapasztalat egy szegény országból: Egy Starbucksot egy az egyben leutánzó kávézó. Az áraik is hasonlóak, mint Európában. De a kávézóból kilépve a parkolóban meg már a kecske legel.