Hova, melyik országba vándoroltatok ki?

Svédországban, Stockholmban élek már 1980 óta. (Igen, ötven éves vagyok.)

Egy IT cégnél vagyok a fejlesztőosztály főnöke.

Annak idején anyámmal mentem, azóta saját családot alapítottam. Feleségem is bevándorló de nem Mo-ról.

Egy pillanatra sem bántam meg, sokkal jobb lett az életem mint ha Mo-on maradtam volna.

Itt nem csak hogy jobb az életszínvonal de sokkal nyugisabb is az élet. Mo-on mindenki stresszélt idegbeteg.

Hazaköltözés nincs tervben. Illetve mint "haza" már rég Svédországot értem. Mivel gyermekkoromban jöttem a beilleszkedés és svéd nyelv megtanulása két éven belül sikerült.

4 éve élünk Németországban. Szofterfejlesztő vagyok, a feleségem óvónő. A lányunk itt született.

Szeretünk itt élni, nem tervezünk hazaköltözni.

Én Svájcban élek már hat éve, egy pénzügyi cégnél vagyok IT konzultáns. Nekem nagyon bejött, szeretünk itt élni. Pénzügyileg is nagyon jó, meg maga az ország is nagyon kellemes.

Hazaköltözés tervben van, de még nem most, pár évet még biztos lehúzunk itt.

Svédországban sok a bevándorló és a migráns. Én is az vagyok ugye. De 99% normális, keményen dolgozó (többet mind a svédek).

Mo-on valami furcsa nézet terjedt el hogy "nem-emberek". Itt a high-tech cégünk sok migránst alkalmazott, az összes fogorvos és a dokik fele bevándorló, az összes éttermes, stb. Az hogy sokan vannak nem propaganda - de hogy naplopó semmittudó semmittevők lennének az viszont igen.

Észak Svédországban sok falut mentett meg a kihalástól az hogy végre valaki jött oda élni és lakni. És adót fizetni. A legtöbb migráns 5 éven belül megtanul svédül és talál munkát.

De igen. Van 1% aki lop csal hazudik. És vannak "rossz negyedek". De még a leg-gettósabb svéd kerület is nagyságrendekkel jobb és biztonságosabb Bp több kerületénél.

Én Vancouverben kötöttem ki 2008-ban. Miután 2006-ban beadtam a kivándorlóvízum kérelmet, összecsomagoltam és két évig a manapság "digitális nomád"-nak nevezett életmódot éltem: 2-3 hetente váltottam várost, országot, kontinenst akár. Honvágynak nyoma nem volt. Miután Kanadában landoltam, utána is sokszor kellett utazni munka miatt, de bizony már egy hét után is ha megláttam egy-egy reptéren az Air Canada repülőgépeken a szép kis juharlevelet elfogott a honvágy. Na, az otthonról ennyit.

Egyedül mentem, ez az otthonom, itt érzem jól magam. Biztonságban és nyugalomban a tenger partján, szorgosan dolgozgatva otthonról. Jó ez így.