Mondanátok Amerikai termékeket, vagy az USA-val kapcsolatos dolgokat, történeteket?

Oreao - keksz

Dr Pepper - ital, pont nemrég láttam, hogy már itthon is lehet kapni. Nagyon finom.

Bocs

Oreo és nem Oreao

Történetek. Itt egy szép történet (korábbi kérdésre adott válaszom idevág, ergo bemásolom).

"Én jártam New York-ban, két éve és a filmekből nem túl objektív képet kap az ember.

Multikulti és mindenki szereti a másikat. Ez egész egyszerűen hazugság. A feleségem néger (kenyai) én pedig fehér magyar vagyok. Annyi rossz pillantást Magyarországon még sosem kaptunk, mikor kézenfogva mentünk, mint New York-ban. Fehérektől-feketéktől egyaránt. Úgy néztek ránk, mintha loptunk vagy öltünk volna. Megosztott népség, néger négerrel, fehér fehérrel barátkozik, házasodik, udvariasak egymáshoz, de elzárkóznak a másiktól.

De nem csak fekete-fehér megosztás van, jártunk New York-ban olyan helyen, ahol az árak, buszjáratok (!!) lengyelül voltak kiírva és több lengyel zászló volt, mint Lengyelországban. Tehát még a fehérek is meg vannak osztva!

Elmentünk a magyar negyedbe. Előző este vitáztunk a feleségemmel, hogy a magyar vagy az afrikai negyedet nézzük meg először. Szerencsére a magyar mellett döntöttünk. A New York-ban született magyar pincérsrác először azt hitte én is helyi magyar vagyok és jószándékkal szólt, hogy vigyázzak, biztos négerrel akarok-e együtt lenni. Meglepődött, mikor a feleségem magyarul szólt vissza, én pedig elmagyaráztam neki, hogy magyarországi magyar vagyok, a feleségem pedig kenyai, nem vagyunk amerikaiak. Fellélegzett, majd óva intett minket az afrikai negyedtől, legalábbbis kézenfogva az utcán. Végül taxival átvitettük rajta magunkat, úgy néztük meg.

A guinea-i sofőrtől pedig megtudtuk, hogy a feketék között is megy a széthúzás, a rabszolgák leszármazottjai és az afrikából későbbb önként bevándoroltak sem barátok igazán.

Ez volna a "szabadság hazája"... Lehet, hogy a fizetés több kint (bár én mérnök vagyok, a feleségem tolmács ergo nem panaszkodunk), de én megelégszem kevesebbel is, hogy cserébe nem számít, hogy a feleségem néger, én pedig nem, senki nem szól érte, senki nem néz ránk csúnyán, ha ketten végigsétálunk az utcán. Inkább egy ilyen országban élek.

(Igaz, egyszer kopaszok belénk kötöttek Budapesten, de inkább 7 év alatt egy kötekedés, mint az, hogy állandóan néztek minket.)"

Nem olyan jó hely ám, mint beállítják (bár az emberek amúgy kedvesek voltak, lehet csak ez a személyes vonatkozás bántott minket túlságosan).

donot, funnel cake, Cheerwine, American dream.

ami a sztorit illeti, a blogomon van pár személyes élmény, ha esetleg érdekel... [link]